1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

175

i

i- 9 A kapcsolattartás (korábban: láthatás) szabályozásának uj rendje ugyancsak sok vitára és félreértésre ad okot. (Megjegyezzük, hogy a kapcsolattartás részletszabályai a Csjt.-ben, a Csjt. végrehajtási rendeletében, az Ágr.-ben, valamint a Gyér.-ben jelentek meg.)

A módosítást megelőzően a gyámhatóság a gyermekelhelyezési, vagy a házassági bontópertől függetlenül bármikor szabályoz- hatta a kapcsolattartást. Az uj jogszabály erre nem ad lehetőséget. Amennyiben gyermekelhelyezési, vagy házassági bontóper 1 van a felek között folyamatban, a kapcsolattartást csak a biróság szabályozhatja, és az elhúzódó peres eljárás ideje alatt a nemgondozó szülő hosszú időre el van zárva a gyermekkel való találkozás és zavartalan együttlét lehetőségétől. Számos esetben a biróság nem él kioktatási kötelezettségével, a kapcsolattartást nem szabályozza, vagy végrehajtásra alkalmatlan kapcsolattartási döntést hoz.

A birósági eljárás ideje alatt azonban a nagyszülői kapcsolat- tartás iránti kérelem tárgyában dönthet a gyámhatóság - mert ez hatásköre maradt, - igy a kapcsolattartási ügyben akár párhuzamos eljárás is folyhat a bíróságon és a gyámhatóságon. Ez a "kiskapu" lehetőséget ad arra, hogy a nemgondozó szülő esetenként találkozhasson gyermekével, de saját szülői jogán őt kapcsolattartás nem illeti.

V,

A végrehajtási intézkedések megtétele továbbra is a gyámhatóságok feladata maradt. 1987-ben 1.013 volt a kapcsolattartást szabályozó határozatok száma, 1988-ban 640. A végrehajtási cselekmények száma 1987-ben 240, 1988-ban 487 volt.

Tapasztalatunk, hogy ebben az ügykategóriában éleződik ki leginkább az ellentét a szülők között, időnként teljesen fi''r i

, — , — -------------——-— ---------------------------------I—I——----------—-----------------------------------------1—f—