1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
173
Í'i ■ " i i- 7 Álláspontunk szerint a birósági eljárás felesleges és elsősorban az ügyfelek számára kényelmetlen, megalázó. Az elhúzódó birósági eljárásban az ügyfelek tulajdonképpen szembenálló felekké válnak - az egyébként vétlen szülőre pedig azt mondhatja környezete, hogy "a biróság elvette tőle gyermekét". A per annyira elmérgesitheti az érintett személyek közötti viszonyt, hogy ez a felek, és a gyermek számára is káros lehet. Példaként emlitjük, hogy a XIII. kerületi gyámhatóság által fa i kezdeményezett 17 bírói eljárásból 9 esetben az ügy a régi családbefogadással, egyszerű államigazgatási utón elintézhető lett. volna. Változott a jogszabály a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának vonatkozásában. Nem tartjuk indokoltnak a szülők közötti vita esetében a hatáskör megosztását' a biróság és a gyámhatóság között. A korábbi és a jelenleg hatályos Csjt. is úgy rendelkezik, hogy együtt élő szülők a szülői felügyeletet együttesen gyakorolják . Elsősorban az ő joguk és kötelességük dönteni azokban a kérdésekben, amelyek a gyermek gondozásával, vagyonának kezelésével, valamint törvényes képviseletével kapcsolatosak. Előadódhat azonban, hogy a szülők véleménye eltérő, ilyenkor a gyámhatóság dönt. A módosított jogszabály szerint a különélő szülők közösen gyakorolt szülői felügyeleti vitájában a biróság dönt. Ezeket az eseteket is a gyámhatóságok hatáskörébe kellene utalni. Az oktatási intézmények véleménye alapján hátrányosnak tartjuk a képzés irányának kijelölése, illetve az életpálya megválasztás vonatkozásában az uj szabályozást. A továbbtanulás ugyanis m I I I
