1989. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

325

í 7 " ' ' ” w ' “ ™

i- 8 lalni, ütköztetni. A végső megoldást -háromfordulós testületi tárgyalást sem tart kizártnak - illetően konszenzusra kell törekedni, a társadalmi rétegek közötti feszültségeket fel kell oldani. A testület illetve a közvélemény előtt

tisztázni kell az előterjesztés szándékát és célját, ugyanakkor határozottabban kell bemutatni a lakásgazdálkodás neuralgikus pontjait, /Pl. lakbérkérdés, ingatlankezelés, első lakáshoz jutás/. Az előterjesztéseket a Tanács BeruházásiÉpitési és Lakáspolitikai Bizottsága is megtárgyalta és aggályait fejezte ki a javaslatokkal szemben.

Rafaelné dr. Rikli Erzsébet: A hozzászólásokat követően a rendelet-tervezethez elmondja, hogy az

igénylési összeghatárok a KSH által közzétett társadalmi minimumhatárok felett lettek kialakítva. A KSH az adatait a

tárgyévet követő kilenc hónap után teszi közzé, ezért arra

történő visszahivatkozás összegmegjelölés helyett- nem

célszerű. Az alternatívák közül a 2. számuak a mérlegelési

jogot automatikusan beépitik a rendelet-tervezetbe. A helyi támogatás odaítélésének további liberalizálását nem tartja

indokoltnak.

Elnök: Összefoglalójában a következőket mondja el: a koncepció előzetes elgondolásai, kiindulópontja nem tisztázott, a koncepció labilis. A társadalmi vitára alkalmassá kell tenni; nem tisztázott az ingatlankezelés átszervezésének feltételei, holott a tanácsi szerveket ért kritikák 50%-a az ingatlankezeléssel kapcsolatos; ugyancsak

nem tisztázott mennyi szociális bérlakásépitésre van szükség; a koncepció rövid távú intézkedéseit jobban ki kell dolgozni; a továbiakban a lakásépítés illusztrálásaként a bruttó költséget kell bemutatni a nettó helyett; a közigazgatási határok esetleges változtatására utalást törölni

kell; be kell mutatni és adatokkal alátámasztani, hogy a lakásgazdálkodás problémáit a felvándorlás okozza; hangsulyoi

JZS"

1 *

. . . ... — — ■ ^