1989. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
I v am * i i- 4 igénylők száma /49.2oo/ emelkedik. Arányuk: 79,0 %, Illetve 71,6 % .- A lakásbérleti jog igen részletes, ugyanakkor merev és társadalmilag igazságtalan szabályait és ellentmondásait az elmúlt másfél évtizedben a többszöri módosítás ellenére nem sikerült feloldani. A szerzett jogok alapján álló sza- bályozás fokozatosan a bérlők jogait növelte, a lakásbérlet a bérlők és utódaik számára kvázi tulajdonként funkcionál. Ugyanakkor a lakással nem rendelkezőket jövedelmi-vagyoni viszonyaik szerint "szelektálja" és belekényszeríti a tényleges tehervállalás.! készségüket meghaladó magántulajdonú lakások vásárlásába, építésébe. A központi jogszabályok a különféle adminisztratív tiltások ellenére több spekulációs lehetőséget adnak. A fővárosi lakásügyi tanácsrendelet számos szabálya is meghaladottá vált. i- Rugalmatlan és bürokratikus a névjegyzékes lakáselosztási rendszer. Sorozatosan nem sikerül megteremteni az igények és a felhasználható lakásalap összhangját. Sok kritika éri a lakásgazdálkodás mai gyakorlatát.- A piacorientált vállalkozói lakásépítés és a tanácsi hatósági lakáselosztás egyre többször ellentmondásba és érdekösszeütközésbe kerül.- A vállalkozói lakásépítést akadályozza az általános pénzügyi forrás hiány, az adó és hitelpolitika. A lakásmobili- * tást nehezíti a lakástámogatási hitel magas kamata és ez év elejétől megváltozott feltételei. Mindezen ellentmondások, feszültségek megkövetelik a lakás- ellátás javítására tehető intézkedések komplex és hosszabb tá v r a szóló kidolgozását. MiIyon következménnyel járna, ha nem változtatnánk a mai el- ávuJ t lakásrendszeren? t Vá.1 l.oz a_ 11.an szobál.yozás és szemlélet mellett érdemi váltó- i, zás I: inéq_ abban' az~'optimáJ is esetben sem lehet várni, ha á .1 akásszektorra~Tordítható állami pénzeszközök reáTéTtéke ’ megori zliető , mert- ez esőiben sem /vagy csak más ágazatok terhére/ lenne növelhető a tanácsi bérlakásépités mértéke;- nincs reális esély a területelőkészités jelenlegi ütemének növelésére;- nem gyorsul, esetleg mérséklődik a felújítási elmaradások felszámolásának üteme, a teljes felújítás helyett egyre nagyobb mértékben meg kellene elégedni a részleges felújításokkal, lassulna a rehabilitáció, a .lakáskorszerűsítés; jLI I I.