1989. augusztus 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
I—7 i m------------a— --------------'---------------------------------.mm® • **• »•> 'rel* !1- 2 - I. A tanácsi költségvetési és tervezési, valamint az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének eddigi tapasztalatai A gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjához kapcsolódva 1968-86. kozott két alkalommal is sor került a tanácsi gazdálkodás tervezési és sza- k bályozási rendjének korszerűsítésére. A korszerűsítés első szakaszát a tanácsok gazdálkodási önállóságának 1971- ben történt törvényi deklarálása jelentette. A tanácsi gazdálkodás irányítása azonban továbbra is jellemzően felülről vezérelt maradt, hiányoztak azok a szabályozásbeli garanciák, amelyek biztosították volna a tényleges gazdálkodási önállóságot. A korszerűsítés második szakaszának általános célja az volt, hogy a tervezés és szabályozás módszerei is feleljenek meg az önkormányzati jellegnek, segítsék elő az önállóság kibontakozását, a megyei újraelosztó funkció csökkenését. A tanácsi gazdálkodásnak és tervezésnek az 1986-ban életbe léptetett rendszere több reformértékű elemet is tartalmazott. Ez a reform azonban ellentmondásosan és részlegesen valósult meg, a pénzforrások folyamatos szűkítése megállította, esetenként visszarendezte a reformfolyamatot. Jelentős lépés volt azonban az egységes pénzalap bevezetése, amely fokozatosan utat nyitott a pénzeszközök felhasználásánál a kötöttségek oldásához. A pénzeszközök "pántlikázásának" megszüntetése a gazdálkodásra kedvezően hatott. Rugalmasabb, a helyi feladatokhoz gyorsan igazodó gazdálkodás alakulhatott ki, felvetve annak az igényét, hogy az egyes tanácsok pénzügyi , i 1 _________________________
