1989. augusztus 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
i «-. 6 A politikai intézményrendszer ma még csak fö kontúrjaiban vázolható reformja minden valószínűség szerint merőben új módszereket és szervezeti kereteket igényel a különböző várospolitikai elgondolások és az eltérő politikai platformok szembesítésében, összehangolásában. Az ezzel kapcsolatos konkrét követelmények azonban ma még nem fogalmazhatók meg teljes pontossággal. A tanácsok terveiben az ellátandó lakosság helyretének rétegenkénti vizsgálatát, effektív szükségletei kielégítésének sokszínű megoldási módját szükséges megjeleníteni. A pénzügyi tervező munkának alapvetően a számbavehető bevételek által meghatározott kiadások több változatban történő kimun- fo kálására kell irányulnia. A gazdálkodásra vonatkozó általános szabályozás abból indul ki, hogy a helyi tanácsok önkormányzatok, mig a megyei tanácsok nem. Azzal is számolnak, hogy a Fővárosi Tanács - mivel helyi tanácsi funkciót előreláthatólag a jövőben is ellát - önkormányzat marad. Ezért mind az önkormányzati, mind az államháztartási törvény koncepciója a fővárosra vonatkozó eltérő szabályozás lehetőségét megadja. A nemzetközi megoldások is megegyeznek abban, hogy a nagyvárosoknak, a fővárosnak kiemelt jogállást, az általánostól eltérő szabályozást adnak. A főváros jogállásának az alábbi fő sajátosságait kell figyelembe venni:- az ország fővárosaként kiemelkedő társadalmi-politikai jelentősegét és funkcióját,- az egy településen belül két szinten mjkodő önkormányzati testületeket,- a kerületek önállósodási törekvéseit, melyek a jelenlegi kereteket már feszítik, ezért szükséges a kerületek jogosítványait szélesíteni,- a fővárosi agglomeráció önkormányzatai.al való kapcsolatot. ! [ J . „rnUgg* 4 »** re®
