1989. augusztus 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

— , I------I—"— ------------- t-mm • - ■ üg

I- 4 - engedni kell a jövedelemtermelő képesség eltéréseiből eredő differenciálódást a települések infrastrukturális ellátottságában,- a legelmaradottabb (forráshiányos) települések részesüljenek külön támogatásban.

Az önkormányzatok valós önállóságát biztosítja, ha a normatív állami támogatást az Országgyűlés közvetlenül a helyi tanácsokra érvényes módon határozza meg.

Áthúzódó beruházások befejezéséhez, kiemelt, egyedi feladatok megoldásához, elmaradt térségek felzárkóztatásához az állami támogatás kisebb hányada továbbra is céltámogatásként kerül meghatározásra. A nyilvánosság követelményeinek megfelelően ezt a támogatást is az Országgyűlés hagyja jóvá címenként. A települések tulajdonába kerül a lakossági infrastruktúra intézményeiben, eszközeiben megtestesülő vagyon, ügyanakkor azzal kell számolnunk, hogy az egészségügyi ellátás a közeljövőben társadalombiztosítási finanszírozásba kerül át.

Az önkormányzat - a népgazdasági és a költségvetési tervezés rendszerén belül - önállóan határozza meg tervét és költségvetését, a tervezés időtáv- ját. A terv és költségvetés a helyi és regionális terület és településfejlesztési célok megvalósítását szolgálja.

H önkormányzati.terv tartalmazza mindazokat a bevételi és kiadási előirányzatokat, amelyeket az államháztartási törvény az önkormányzatok részére meghatározott. A költségvetésről szóló törvényben csak pénzügyi kötelezettségek írhatók elő az önkormányzatok számára. A központi tervezés csak kereteket ad az önkormányzati tervkészítéshez, de nem köti meg annak tartalmát, módszereit.

Az éves terv és költségvetés kidolgozása két-lépésben történik. Az első szakaszban a tervkoncepció kidolgozásakor, legkésőbb a tervévet megelőző harmadik negyedév végéig határozza meg a Parlament a normatív állami támogatások elosztásának várható szabályait, a céltámogatási rendszer és a kií "tef ?

ti