1989. július 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

33

— ~ —^ w ^ —----------------- X ms* i- 6 ­A változások alapfeltétele tulajdonosi reform végrehajtása. Ez azt jelentené, hogy a személyi és a szövetkezeti tulajdon továbbélése mellett a jelenleg állami tulajdonban lévő bér­lakások tanácsi /városi/ tulajdonba kerülnének. Ezen kivül gazdálkodó szervezetek és - családi igényeiket meghaladó mértékben - magánszemélyek is szerezhetnének lakástulajdont, amit tetszés szerint bérbeadással hasznosíthatnának. A tulajdonosi reformnak együtt kell járnia a tulajdonosi jo­gok erősítésével, azaz a bérlakásokat valódi bérletté kell átalakítani. Ezért a bérbeadó /tulajdonos/ és a bérlő jog­viszonyát csak annyiban kell szabályozni, amennyiben arra a polgári jog'általános szabályai nem adnak útmutatást, illet­ve a lakásbérlet "különleges" jellege miatt a bérlőt védő általános társadalompolitikai érdekek ezt indokolják. A bérleti feltételek szabályozásának mélysége a vállalkozói és magán, illetve a tanácsi lakásoknál eltérő lehet. A bérlői biztonság az előbbieknél elsősorban a bérlő anyagi teher­vállalásától, utóbbinál szociális szempontoktól is függjön. Egyébként a bérleti feltételekben a két fél szabadon álla­podhasson meg. A tanácsi bérlakásoknál a lakáson belüli és az épület közös részének fenntartási feladatait egyértelműen szét kell vá­lasztani. A fenntartás a lakásban a bérlő, a közös épület­részben a tulajdonos feladata. A tanácsi lakóházienntartásban általánossá kell tenni a költségtakarékos megoldásokat. Ez egyfelől az ingatlankeze­lés szervezeti módosításával /a kezelési és a szolgáltató tevékenyséoek szétválasztásával, és ez utóbbiak versenyezte­tésével/, másfelől - ha erre a bérlők vállalkoznak - az épü­let bérlőszövetkezeti formában való működtetésével lehetsé­ges. A lakbér a mainál sokkal differenciáltabb legyen; fejezze ki a lakások minőségében, ökológiai környezetében meglévő kü­lönbségeket, és nyújtson fedezetet a közüzemi díjakra, az egyéb üzemeltetési, karbantartási, valamint az időszerű fel­újítási költségekre. A tanácsi bérlakásoknál a lakbérrel szemben általános követelmény, hogy biztosítsa az épület szintű önfinanszirozást. A vállalkozói /v. magán/ bérlaká­soknál természetesen a lakbér nyereséget is tartalmazhat. A saját használatra szolgáló lakásépítésen kivül a lakásépí­tést egyértelműen vállalkozási alapra kell helyezni, minuen- féle tulajdoni korlát nélkül, függetlenül attól,hogy értéke­sítésre, vagy bérletre történő építésről /és működtetésről/ van-e szó. így vállalkozóként építhetnek lakást magánsze­mélyek, gazdálkodó szervezetek, tanácsok, vagy azok társasá­gai. Az új koncepciónak megfelelően, a mai értelemben vett állami bérlakás építésnek is át kell alakulni; ennek helyébe a tanácsi /városi/ önfinanszírozó lakbérü bérlakások épitése lépne. A jövőben, célja szerint, kétféle lakástámogatási formával — — - ; -------- ...ni..lu' ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom