1989. július 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
196
I ; - 3 fo * fe A kapcsolattartás ideje alatt nem lenne helyes, ha korukra való tekintettel a két gyermeket akár egy szobában, akár a fiú gyermeket az anyával együtt helyeznék el. Ebben az esetben úgy véljük, hogy az idézett félszobás túllépés valójában nem túllépés. Az aranytárgyak értékének vizsgálata kizárná az állampolgárok kérelmének egyenlő elbírálását, mert ahol véletlen nem derül fény ennek meglétére, ott nem is tűnhet ki az ilyen személyi tulajdonban lévő tárgy birtoklása. i A szociális szempontból helyszínelőnek a környezettanulmány során nincs joga fiókokat nyitogatni, ilyen tárgyak után kutatni. ^ 3./ Hollik Gyula esetében az ügyész kifogását arra alapozza, hogy az építtető által épített ház alapterülete egyébként házadé kötelezettség alá esik. ' A lakás szobaszáma három, mérete cca. 25, 14 és 16 m2-ek. Tehán nem mondható túlzottan nagy méretűnek. Megfelel egy lakótelepi panel lakásnak azzal, hogy nyilván egyéb helyiségei - konyha, fürdőszoba - nem egy kalodaipari remekek, hanem normális méretnek felelnek meg. Miután nem egyedi házról van szó nyilvánvaló, hogy a mérete szoros összefüggésbe kell legyen, a másik ház alapterületével. 4./ Kürti Gyuláné esetében az ügyészi óvás kifogásolja, hogy a vásárolt épitési telek nem állami, hanem szövetkezeti tulajdonban van /SASAD MGTSZ/, a jövedelme: 4.659.- Ft, a mellékfoglalkozásának beszámításával is, valamint egy 400-450 eFt-os hétvégi házzal rendelkezett. A jogszabály betű szerinti értelmezése folytán a beépitési kötelezettséggel vásárolt Sasad tulajdonát képező épitési telek valóban nem állami, hanem csoporttulajdon, de ebben az esetben nem érezhető indokoltnak az ilyen merev jogalkalmazás. Kürti Gyuláné a hétvégi házát pontosan a beépitési kötelezettség teljesítése miatt adta el és azért, saját megtakarításként értékelhető vételárat kapott, melyet az ingatlan építésébe belefektetett. Két gyermekét egyedül neveli és itt is irányadók a fentebb leirt nevelési segélyre irányadó szabályok azzal, hogy ha s ’ bizonytalan mellékfoglalkozását feladja, még rendszeres nevelési segélyre is jogosult lehet. 5./ Kakó Gyulánénál az ügyészi óvás kifogásolja a lakástulajdoni rész megváltását, továbbá az egyedülálló kérelmező jövedelmének /6.614.- Ft/ nagyságát, mert ez túllépi az egyedülállókra vonatkozó 3.800.- + 15 % jövedelemhatárt. /SC- - ró. x
