1989. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
í- 5 A hosszú távú célokat a jelenlegi lakásellátási rendszer átfogó, fokozatosan végrehajtott átállításával,a lakásterhek igazságosabb elosztásával kell elérni. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi helyzetben olyan lakáskoncepció nem alakítható ki, amely a főváros minden társadalmi rétege számára egyaránt kedvező változásokat tudna biztositani. Hosszú távon a lakáshelyzet általános javitása, rövid távon a kilátástalan helyzetben lévő társadalmi rétegek, elsősorban a fiatalok lakáshelyzetének javitása érdekében vállalni kell az intézkedésekkel járó átmeneti feszültségeket, adott esetben bizonyos társadalmi csoportok anyagi helyzetének relativ romlását is. , Elkerülhetetlennek látjuk a különféle támogatások egyes társadalmi rétegek közötti átcsoportosítását, az arányos közteherviselés irányába való elmozdulást. III. A lakásgazdálkodás jövőbeni modellje Egy olyan szabályozott piaci típusú lakásrendszerrel tudunk azonosulni, amelyben a lakás is piaci árú; és a lakásellátásban világosan elkülönülnek a gazdasági és a szociális szempontok. A lakástermelésben és fenntartásban a gazdasági szempontoknak kell dominálni, a szociális szempontokat a lakáshasználatban és -hozzájutásban a családok jövedelmi helyzetéhez igazítva kell érvényre juttani. A változások alapfeltétele tulajdonosi reform végrehajtása. Ez azt jelentené, hogy a személyi és a szövetkezeti tulajdon továbbélése mellett a jelenleg állami tulajdonban lévő bérlakások tanácsi /városi/ tulajdonba kerülnének, illetve a tanácson kivül gazdálkodó szervezetek és - családi igényeiket meghaladó mértékben - magánszemélyek is szerezhetnének lakástulajdont, amit tetszés szerint bérbeadással hasznosíthatnának. A tulajdonosi reformnak együtt kell járnia a tulajdonosi jo- © gok erősítésével, azaz a bérlakásokat valódi bérletté kell átalakítani. Ezért a bérbeadó /tulajdonos/ és a bérlő jogviszonyát csak annyiban kell szabályozni, amennyiben arra a polgári jog általános szabályai nem adnak útmutatást, illetve a lakásbérlet "különleges" jellege miatt a bérlőt védő általános társadalompolitikai érdekek ezt indokolják. A bérleti feltételek szabályozásának mélysége a vállalkozói és magán, illetve a tanácsi lakásoknál eltérő lehet. A bérlői biztonság az előbbieknél elsősorban a bérlő anyagi tehervállalásától, utóbbinál szociális szempontoktól is függjön. Egyébként a bérleti feltételekben a két fél szabadon állapodhasson meg. A tanácsi bérlakásoknál a lakáson belüli és az épület közös részének fenntartási feladatait egyértelműen szét kell választani. A fenntartás a lakásban a bérlő, a közös épületrészben a tulajdonos feladata. 0 » . mm? *»<»» • .«s® I ___ ___________
