1989. május 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
94
t ^;.r .um x "WHi * ' **** '*#***«■■& — ■- 7 rületi tanácsi szervek végezzék, folyamatos kontroll mellett. A Tanácsnak be kell mutatni, hogy az elidegenités az ingatlankezelési munkának csak egyik területe, az állásfoglalásukat is ennek megfelelően alakítsák ki; rá kell mutatni arra, hogy mihamarabb átfogó, áttekinthető központi jogszabály megalkotása szükséges. Az egylakásos ingatlanok értékesítésével kapcsolatban elmondja, hogy kezelésük meglehetősen költséges, ugyanakkor az elidegenitésük a magas törlesztő- részlet miatt nehézkes. Az elidegenítésből a tanácsi szerveknek eddig 246 m Ft bevétele volt, javasolja ajánlásként jj __ megfogalmazni, hogy az igy keletkezett bevételt a lakóház- fenntartásra fordítsák. Elmondja, hogy a tilalmi lista szűkítése ellenére az un. vezetői lakásokat listán indokolt tartani, vagy azokat szolgálati lakásoknak kell minősíteni. Javasolja, hogy a Végrehajtó Bizottság az előterjesztéssel azzal értsen egyet, hogy a Tanácsnak a fővárosi tapasztalatokat markánsabban fogalmazzák meg, a megoldási javaslatokkal együtt. Előadó Rafaelné dr.Rikli Erzsébet: A hozzászólások alapján elmondja központi lakásgazdálkodási koncepció hiányában egyes alapkérdések szabályozatlansága miatt, a lakásgazdálkodás - ingatlankezelés komplex területének egyes elemei önmagukban értelmezhetetlenek. Például nem tisztázott a tanácsok ellátási felelőssége, milyen bérlakás mennyiségnek kell feltétlenül tanácsi kezelésben maradnia. Ezt a feladatot jelenleg kizárólag az ingalankezelő vállalatok láthatják el. Álláspontja szerint a kerületi tanácsoknak kellene általános tulajdonosként eljárniuk a terű létükön lévő állami bérlakások tekintetében. Indokoltnak tartja, hogy az elidegenítésből származó bevételeket és felhasználásukat elkülönített számlán vezessék; továbbá az un. vezetői lakások kerületi tilalmi listán tartását. Javasolja a tervezetet kiegészíteni a következő rendelkezésekkel: a 3h \ • ' ...
