1989. április 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
Az intézkedés értelmében a Szanálási Bizottság olyan koordinációs és döntési fórum, amely ágazatközi, kerületközi, és főváros-kerületek közötti egyeztetést is ellát. Összetételéből és döntési mechanizmusából adódóan alkalmas az össz-fővárosi érdekek képviseletére, a napi és távlati igények összehangolására. Tevékenységének eredményével a Végrehajtó Bizottság többször találkozott a konkrét témák alkalmával de érdemi beszámolóra most először kerül sor. II. A Szanálási Bizottság működése A Bizottság az illetékes elnökhelyettes vezetésével a beruházást, az ingatlankezelést, a lakásgazdálkodást és a városrendezési feladatokat végző szak- igazgatási szerv vezetőjén kivül az Igazgatási Főosztály, a Közmű- és Mélyépítési-, továbbá a közlekedési Főigazgatóság, valamint a Tervgazdasági és ^ Munkaügyi Főosztály vezetőinek részvételével tartotta üléseit. A munkában részt vett az adott témában területileg illetékes kerületi tanács tisztség- viselője, illetve az érintett külső szerv felelős vezetője. Tevékenysége során:- A rendezési tervek, lakásépitési, rehabilitációs és nagyobb felujitási programok jóváhagyását megelőzően állást foglalt az épületbontásokkal, sza- nálásokkal kapcsolatban.- Konkrét épületbontások és lakásmegszüntetések kédésében döntött.- Minden év október 15-ig javaslatot alakitott ki a következő év tételes szanálási cimjegyzéke alapján az éves szanálási keretszámokra. Általában negyedévenként tartott ülést, szükség esetén azonban soron kivül is napirendre tűzött időszerűvé vált ügyeket. Megalakulásától; - az elmúlt nyolc esztendőben - 39 ülést tartott,336 állás- foglalást alakitott ki, 216 szanálásra vonatkozó előterjesztést tárgyalt meg /ezek közül mintegy 3o-at több alkalommal is/. A Szanálási Bizottság munkamódszere jól szolgálta a felelőségteljes, mega- r ■ lapozott döntéshozatalt. A szakértők /többnyire tervező vállalatok/ által készitett szanálási dokumentációval megalapozott javaslatok a kerületi tanács véleménye alapján kerültek napirendre. A Bizottság ülését megelőzően minden esetben helyszini szemlére került sor. Ezt követően történt az előterjesztés megvitatása, ahol az állásfoglalás egyetértésben alakult ki. Az ülésekről készült jegyzőkönyvben azonban a kinyilvánított különféle vélemények is rögzítésre kerültek. /"'ti £ M I k — _ ra ■ - ^ d - 2 - l 1 ppbbbJ
