1989. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

1

J

_ 4 _

I I

I :

í te [

három körét különböztette meg:

a./ a számítástechnikai alapismeretek oktatása,

b./ a számítástechnikai alkalmazási ismeretek oktatása,

c./ a számítástechnikai szakemberképzés.

A személyi számítógépek felhasználása az oktatásban csak 1982-ben kezdődött és az iskolaszámítógépes program indulásától: 1983-tól vált tömegessé. Abban az évben emelkedett 100 db fölé a fővárosi iskolai számítógépállomány. A gépbeszerzések döntő hányadát központi forrásból fo

finanszírozták.

I

I

A Minisztertanács 1985.decemberében fogadta el az Elektronizáció Gazdaságfejlesztési Programját /EGP/. Ennek a közoktatási, felsőoktatási, tanfolyami és lakossági elektronizáciés képzés egyaránt részét alkotja.

A 1968.évi programhoz viszonyítva kibővült új közoktatási alprogram az alap- és középfokú oktatás keretében a számítástechnikai alapműveltség elsajátításához - a korábban meghatározott három oktatási irányt megtartva - a tanulók probléma-elemző készségének és algoritmikus gondolkodásának fejlesztését, az elektronika és informatika legfontosabb alapfogalmainak, e tudományágak fő feladatainak megismertetését ítélte fontosnak.

A kormányprogram lényegében olyan kérdésköröket rendszerezett és rög- ^

zített, amelyeknek gyakorlati megvalósulása - ha ellentmondásosan is, de - az alsó- és középfokú oktatási intézményekben valamilyen módon fe

már korábban megkezdődött.

Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a vizsgált intézmények az őket érintő program tételes célkitűzéseit, elvárásait nem ismerik, arról részletes tájékoztatást nem kaptak. A vizsgálat során nem volt érzékelhető a közoktatási alprogram végrehajtásáért felelős Művelődési Minisztérium megfelelő tartalmi előkészítő tevékenysége csakúgy, mint

C

l

____________^^—MB&sfcOT X

í 1---------------— ----------------------------