1989. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
13
a számítástechnikai pedagógus-képzés nem megoldott. A gimnáziumok egy része is számítástechnikai tanár-hiánnyal küzd. Több helyről jelezték, hogy 1987-ben az érintett gimnáziumokban gondot okozott, hogy az oktatás szakmai programjait érintő évközi PM-elvonások következtében a Fővárosi Tanács VB Művelődésügyi Főosztálya kénytelen volt a kerületi szakigazgatási szervek részére leadott, majd az általuk meghirdetett 33 fő számítástechnikai tanári állást zárolni. fo 2./ Az audiovizuális taneszközök alkalmazásának helyzete Az alapvizsgálat időszakában áttekintett AV-eszközök közül pedagógiai alkalmazásuk terén legjelentősebb változás a TV-készülékeknél következett be. Időközben felismerték, hogy a Televízió műsortervében meghatározott időben sugárzott Iskolatelevízió /TTV/ adásokat a pedagógusok többnyire nem tudják megfelelő hatékonysággal beépíteni a tanmenetbe. Az ITV adásai megszűntek. Az iskolai TV-készülékeket - számítógépes displayként történő hasznosításuk mellett - újabban video-bejátszások céljára használják. A vizsgálat rendelkezésére állé 1987/88.tanévi adatok szerint a fővárosi általános iskolákban 0,4, a középiskolákban 1,7, a szakmunkásképző iskolákban 1,6 az egy intézményre jutó képmagnók /videók/ száma. A ( videók gyorsütemű elterjedését mutatja, hogy az ellenőrzésbe vont 28 intézmény közül 1985-ben mindössze 2 ált.isk. és 3 szakközépiskola rendelkezett képmagnóval, 1987-ben azonban már valamennyi középfokú oktatási intézményben, továbbá 9 általános iskolában volt legalább egy db képmagnó. Figyelemre méltó, hogy a TV-készülékek és kazettás magnetofonok mellett a képmagnók iránt fennálló további igény a legmagasabb a még hiányzó AV-eszközök sorában. /5.sz.táblázat/ A vizsgálat megállapította, hogy az alsó- és középfokú oktatási intézmények többségében a különféle AV-eszközök mennyisége jelenleg még megfelelő. Gondot okoz azonban, hogy azok egy része régi tipusú és el:1 A Ü©-11 -
