1989. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
i I - 7 állomány számszerűen kedvezőnek ítélhető, azonban a heterogén géppark a vizsgált körben is jellemző. Az általános iskolákban a számítógépek 8,5 %-át, a középiskolákban azok 3,3 %-át találta az ellenőrzés használaton kívül /5.sz. táblázat/. Ezek mintegy 2 %-a javításra vár, miközben költségeinek fedezete nem biztosított és a javítóhálózat is csak esetlegesen megoldott. A vizsgálat tapasztalatai szerint az iskolák számítógép-perifériákkal kevéssé ellátottak /4.sz.táblázat/. így pl. jelenleg a vizsgált álta- ^ k lános iskolákban egy nyomtatéra átlagosan 15,8, a középiskolákban 9,1 számítógép jut. Nem sokkal jobb a helyzet a lemezmeghajtók, ill. a programokat tartalmazó lemezek /flopy/ vonatkozásában sem. A nehezen beszerezhető és drága display helyett az iskolák széles körben televíziót használnak, ami esetenként balesetveszélyes és egészségkárosító. A nem monitor céljára készült televíziókészülékek radioaktív sugárhatása, valamint szemrontó vibrációja -lm távolságon belüli használatot figyelembe véve - egyaránt nagyobb, mint a display-eknél. Az ellenőrzés nem jutott olyan információk birtokába, hogy e problémákat ezideig a számítástechnika iskolai alkalmazásával összefüggésben vizsgálták volna. A számítástechnika tanórai alkalmazásánál az általános- és középiskolákban egyaránt problémát jelentenek a nagylétszámű osztályok, ill. az ezzel összefüggő helyszűke. Az általános iskolák többségénél nem 1 v tudnak külön helyiséget és bútorzatot biztosítani. Ez a hozzáférhető- 7 séget korlátozza. A számítástechnikai eszközök folytonos helyváltoztatása azok élettartamát rövidíti. b./ A számítástechnikai képzés beépülése az oktatás folyamatába, a személyi feltételek alakulása I A számítástechnika iránt érdeklődő pedagógusok száma az általános iskolákban igen változó. Van olyan iskola, ahol 1-2 matematika szakos d J OT ,OT MMMP * y** :',m& j ^ i ' ^ ‘
