1989. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
I m--------------------------------------------—|------------------------------------------------n ■*•*** • »** *»» ,ast® I- 2 * Az ellenőrzési feladatok meghatározása a korábbi időszakhoz hasonlóan a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1988. évi Ellenőrzési tervében, a Pénzügyminisztérium ellenőrzési irányelveiben és az ellenőrzések szigorítására vonatkozó 513/1984. sz. elnökhelyettesi utasításban foglaltak figyelembevételével történt. tj Az ellenőrzési munkával szemben fokozódtak a társadalmi elvárások. Növekvő érzékenység figyelhető meg - többek között - a költségvetési pénzeszközök átgondolt, takarékos és szabályos felhasználása tekintetében is. A vizsgálatok során e szempontok értékelésére változatlanul nagy hangsúlyt he- _ lyeztünk. A vizsgálati feladatok kiterjedtek továbbá az egységes pénzalap gazdálkodás működésének, a pénzügyi szabályozás hatásának, az önfinanszírozó képesség javításának, a vállalkozási tevékenységnek, valamint az érdekeltségi szabályozások működésének a megítélésére. Figyelmet kapott ezen felül az uj adórendszer (ÁFA, jövedelemadó) bevezetése, eddigi működésének és a gazdálkodásra gyakorolt hatásának megítélése. AZ ELLENŐRZÉSEK FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI 1.) A gazdálkodás általános jellemzői A beszámolási időszakban a gazdálkodó szervek működési feltételeit alapvetően a tovább szűkülő pénzügyi lehetőségek, a gazdálkodási kötöttségek mérséklése jellemezte. A feltételek a korábbi időszaktól eltérő, felelösebb, rugalmasabb gazdálkodói magatartást, szemléletet kívántak. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás,illetve az erre irányuló törekvés az intézmények döntő többségénél tapasztalható volt, a megfelelés mértéke azonban területenként és intézményenként is igen változó. A pénzeszközök reálértékének csökkenése ismeretében a lehetőségek és a feladatok összhangjának megteremtése a gazdálkodóktól komoly erőfeszítéseket követelt. A forgalmi adó és az áremelkedések differenciált ellentételezése eltérő helyzetet eredményezett az intézményhálózatban, a növekvő kiadások teljeskörü ellentételezésére azonban egy területen sem volt mód. így a feladatok felülvizsgálata és ismételt rangsorolása minden intézménynél szükségszerű volt. ; [ fe __________________________________________I
