1989. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

399

I- 15 ­- A gazdaságban bekövetkezett költségtakarékos gazdálkodás a latens, kapun belüli munkanélküliség felszámolása miatt tovább csökkenti a szakemberek iránti igényt akkor, amikor a legnépesebb korosztály középfokú iskoláztatását kell biztosi tani. A több éve halmozódó feszültségek és a vállalati érdekelt­ség megteremtésére a Minisztertanács előterjesztést dolgo­zott ki a Szakképzési Alap létesítésére, melyet az ország­gyűlés elé terjesztettek. A Szakképzési Alap biztosítaná az egyenletes teherviselést fo a munkaerőt foglalkoztató vállalkozási nyereségadó fizeté­sére kötelezett gazdálkodó szervezetek között és megterem­teni az érdekeltséget a képzésben való részvételre, illetve az oktatási célú fejlesztések fokozására. A Szakképzési Alap azonban nem oldja meg az elavult felújítás­ra szoruló iskolai tanműhelyek fejlesztésének kérdését, mivel csak elkülönített önkéntes befizetésekből pályázat utján részesül­hetnek támogatásban az iskolák. A jelen gazdasági helyzetben és várhatóan középtávon sincs meg annak reális alapja, hogy a kötelező befizetéseken felül vállaljanak ujabb terheket önként a munkáltatók. Feladatok a feszültség, csökkentése érdekében- Javasoltuk a szakmai főhatósági felügyeletet ellátó országos hatáskörű szerveknek a képzési struktúra és tanter­vi rendszer felülvizsgálatának meggyorsítását. A vállalati érdekeltséget szabályozó kormányszintű jogsza­bály kiadása után biztositani kell, hogy hatása már az 1989-9o. tanév előkészítésekor érvényesüljön.- Felül kell vizsgálni az iskolai és vállalati tanműhelyek műszaki színvonalát és rövidtávú fejlesztési tervet kell kész i ten i.- Nagyobb beleszólást kell biztosiani a képzésre vállalkozó gazdálkodó szervezeteknek a speciális gyakorlati képzés tartalmának meghatározására. rfs i __________ J é mm-*** -r-mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom