1988. november 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
228
I í jj —j fe ' ~ ^ * 7 fe / fV fefe tófe® í í WMü V»Jfi , v| fe \feífe 'v': ÍSM v >* ** i i-32./ kertvárosi rész (Rózsadomb, Pasarét) 3./ cs,aládi házas beépítésű rész (Pe s t h i degkút , Budaliget, Mária-remete, Ady-liget) A kerületben lévő, IKV kezelésű lakóépületek száma: 1 758 darab. Az IKV által kezelt összes lakásbérlemény: 18 050 db. Ebből állami tulajdonú : 17 183 db. Az IKV által kezelt épület-, illetve lakásállomány jellemzője, hogy 151 db épület azonnali teljes, 461 db pedig részleges felújítást igényelne . ■K.£.fe; .v A tanácsi úthálózat hossza 281 km. A kiépített közutak hosz- sza 240 km. Földút 41 km. A kerületi kezelésben levő tömeg- közlekedési útvonalak hossza: 35,8 km. A kerület főútvonalainak jelentős részén állandósultak a forgalmi torlódások, az ebből eredő környezetszennyeződés helyenként elviselhetetlen mé reteket ölt. (Pl.: Mártirok útján.) _ A kerületben lévő parkok. illetve zöld közterületek területe: 300 376 m , ebből 219 946 m -t belterjesen, 80 430 m -t, külterjesen gondoztat a kerületi tanács a Fővárosi Kertészeti Vállalattal. A kerületben jelentős ipari üzem nincs, de nagy számú kutató-fejlesztő intézet, és több országos hatáskörű szerv található. Bfl mi. A KERÜLET FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB VONÁSAI 1983-1988. KÖZÖTT. A kerület fejlesztési célkitűzéseinek kijelölésénél a fővárosi beruházási programokat és a területi tagozódásból adódó sajátosságokat kellett figyelembe vennünk. A beszámolási időszakban mind a kertvárosi, mind a családi házas beépitettségű településrészeken a dinamikus magáne- rős lakásépités, és az ehhez kapcsolódó egyéb magánerős fejlesztés volt a jellemző. A tanácsi erőforrások elosztásánál is - a tanácsi intézmények működtetéséhez szükséges nélkülözhetetlen feltételek biztosításán, továbbá a Fővárosi Tanácstól átvett lakásépitési feladatokon túl- az önerős fejlesztések segítésére, a legszükségesebb alapellátási, infrastrukturális feltételek biztosítására helyeztünk hangsúlyt. A fejlesztési célok meghatározásánál - különös tekintettel a szükségletek és a lehetőségek között egyre fokozódó feszültségekre - alapvető szempont volt a lakosság közérzetének javitása. • Rendszeresek a lakossági fórumok, munkamegbeszéIések, a közérdekű döntések demokratikus előkészítése. Ismerve a kerületi pénzügyi kondíciók várható mértékét, az erőforrások jelentős részét az állam i állóeszközök álla gme góvására, felújítására kellett fordítani. líM í i 1 i I