1988. november 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

343

j

Élövilág:

Jelenlegi környezetvédelmi vizsgálati eredményeink általában azt a tapasztalati tényt támasztják alá, hogy a Margitsziget adottságai a nagyvárosi átlagos környezeti helyzetnél lényegesen kedvezőbbek, a természetes körülményekhez közelebb állóak, az ember komfort érzetét jól szolgáló, egészségesebb, a gszichikai-fizikai felfrissülést kiváltó, jobb környezetet jelentenek. Természetes adottságai, élővilága még jelenleg is nagy értéket képviselnek, amelyek megtartása, védelme és fejlesztése országos érdek.

A Margitsziget főváros közepén önmagában geomorfológiai érték.

Öntéstalajából kifejlődött természetes talaját ma már ' ' ^

mesterséges feltöltéssel ráhordott anyagok, de döntő

többségében termőföld fedi. Ez a talaj - a két mérési hely talajszennyezettségének kivételével - általában nem szennyezett.

A Margitsziget kiimájának nagyon kedvező vonásai vannak, melyek alkalmassá teszik felüdülésre, pihenésre. Nyáron a hőmérséklet 1,5 - 2,0 C-kal alacsonyabb, mint a

belvárosban. Forró nyári napokon ilyen enyhe kiima csak a

belvárostól jóval messzebh, a Budai-hegyek magasabb régióban található. Bár a csapadék mennyisége a budapesti (és egyben az országos) minimum körül van, a relativ nedvesség magasabb

értéke miatt ez nem érzékelhető. A folyóvölgy miatti erősebb szelek tisztítják a levegőt, a szél- lökéseket viszont a fásitottság jól tompitja.

A Margitsziget természetes, vadon élő állatvilága alapján,- '

földrajzi helyzeténél fogva mai állapotában is jelentős £

természeti és társadalmi érték. A védettnek minősített állatfajok közül még megtalálhatók cincérek, lepkék, a 20-30 madárfajból például a nagy fakopáncs, a kert gere, a

széncinke, a kék cinege, a barátposzáta, a fekete rigó stb.

I

©'©./©'>©© |Vr‘-' •'© •:©

I ü. t ' -©ff • ■

*

I Ut J'©- »V-Yfe©,©7©

’ ff© 1 i !

■ u !

i . tm-nét <ua®