1988. november 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
336
í Magyar György főkertész irányításával. 1869-ben nyitották meg a szigetet a nagyközönségnek. Korszerű közlekedő eszköze ebben az időben a lóvásut. A Margit-hid 1876-ban készült el, a szigetre levezető szárny-hidját 1900-ban nyitották meg. Ekkor vezették be a belépőt, amit - a Tanácsköztársaság rövid idejét kivéve - 1945-ig minden látógatónak fizetni kellett. 1908-ban József főherceg a területet eladta a Fővárosnak, és az köztulajdonná lett. Törvénycikk mondta ki, hogy "a sziget örök időkre nyilvános kertiül tartandó k fent". 1909 január elsejével vette át a Szigetet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Alapos megfontolás után tőkeerős vállalkozóknak adták bérbe. A II. Világháború előtt hiresek voltak az itteni éttermek, a Spolarich, a New-York és Márkus féle vendéglők, a Flóris cukrászda és a Casinó. ■ '* A Paiatinusz fürdő 1921-ben, a Nemzeti Sport Uszoda 1931-ben, a Szabadtéri Szinpad nézőtér, - és bejárati oszlopcsarnok 1938-ban épült. A felszabadulás után 1948-ban a Sziget létesítményeit államosították. Területe közigazgatásilag Budapest, XIII. kerületéhez tartozik. '''rtí A felszabadulás után Margitszigetnek nemcsak "tulajdonképpeni rendeltetése", de városszerkezeti helyzete is lényegesen megváltozott. Jórészt megszűntek a kevesek számára rendelt zártkörű klubok és megmaradtak, szükségszeren bővültek azok a létesítmények, melyek valóban a szabadtéri pihenés és üdülés céljait szolgálják, vagy te I t I te __________________________________ ___________________ ——--------------------------------------------------------------: — 1 7 ' ^
