1988. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

65

i- 7 - ‘ l A tervezői kapacitás csak volumenében biztosított. A rend­kívül összetett feladatot jelentő rehabilitációs tervezési munkába egyre szélesebb körben bekapcsolódó tervezők képzé­se és továbbképzése (a régi építésmódok, épületszerkezetek, anyagok ismerete, gazdaságos, gyors, iparosítható szerkeze­tek és technológiák alkalmazása az épületfenntartásban, in­gatlankezelési szempontok figyelembevétele, stb) kiemelt fon­tosságú feladat. Kezdeményezésünkre az épitőipari közép- és felsőfokú képzésben megkezdődött a rehabilitáció elméleti és gyakorlati oktatása. tó 3) Pénzügyi és jogi előkészítés, valamint a finanszírozás tapasztalatai A rehabilitációs területeken lévő állami bérlakások magas részaránya következtében a pénzügyi források között meghatá­rozó a lakóházjavítási előirányzat felújításra, korszerűsí­tésre ford’ítható része. Az anyagi lehetőségek beszűkülése, ami megnyilvánul egyrészt a pénzeszközök mennyiségének, másrészt reálértékének csökke­nésében, a lakóházfenntartást - ezen belül a városrész-reha­bilitáció megvalósítását is - igen kedvezőtlenül érinti. Megvizsgáltuk, hogy a kisérleti tömbhöz képest hogyan lehet szerényebb, visszafogottabb módon megvalósítani a tömbreha­bilitációt. Úgy találtuk azonban, hogy ez lehetőségeinket érdemben nem növeli, s magában hordozza annak veszélyét,hogy a rehabilitáció az egyszerű tömbfelújítás szintjére süllyed vissza. Ezt elkerülendő az adott körülmények között az eredeti ütem mérséklésére kényszerülünk. Mai ismereteink szerint a pénz­ügyi okok miatt a VII. ötéves tervi feladatok a lehető lég­i takarékosabb megvalósítás mellett sem teljesíthetők és a ké­sőbbi tervidőszakokra előirányzott tömbök számát is várható­an osökkentenünk kell. i cr aMBRi j I \ : "----"— ’-------------------CT----------------,—I—

Next

/
Oldalképek
Tartalom