1988. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
; i-8-n latát. A színvonalas, tervszerű munkához a pedagógusok egy részének metodikai megújulásra van szüksége. 2./ A közművelódési intézmények táborai A művelődési házak és úttörőházák nyári programkínálatában is tükröződött az a törekvés, hogy minden korcsoportnak élménydús és szakszerű nyári foglalkozást biztosítsanak. Az intézmények időben megkezdték a táborok tervezését. Többségükben támaszkodtak szakköreikre, tanfolyamaikra, amelyek év közben jól működtek. Az úttörőházak mindenütt az iskolákkal együttműködve készítetté}* elő táboraikat. A művelődési házak többsége is a lakóterületi igényekre tervezte programjait. A táborok bázishelye a közművelődési intézmény volt, ahol a foglalkozások zöme zajlott /nyelvórák, kézműves munkák, számítógép## foglalkozások, stb./, mindezt sok kirándulással, mozgással, sportolási alkalommal kapcsolták össze. Az úttörőházak táborai 70%-ban vidéki helyszínnel szerveződtek, többnyire a kerületek táboraiban. A szakmai foglalkozásokhoz elegendő eszköz állt rendelkezésre. A táborok időtartama átlagosan 10 nap volt. A szaktáborok zöme a tanév befejezésekor azonnal indult, de kiegyenlítettnek mondh*t6 a júliusi és augusztus hónapra tervezett táborok aránya is. Több mint 400 csoportban összességében 7*556 gyermeket foglalko?# fcattak. /Egy-egy gyermek 5-10 napig vette igénybe a szolgáltatásokat./ Ez hasonló az elmúlt évek átlagához, azonban a tervezget és megvalósult táborok arányában csökkenés következett be. Sok esetben olyan táborokra sem volt elegendő számú jelentkező, amelyek nagyon vonzó programokat kínáltak. A résztvevők 44,5%-a alsó tagozatos, 53,5%-a felső tagozatos tanuló volt. A mintegy 2%-nyi középiskolás ifiként, vagy régi táborozóként vett részt úttörőházi táborokban. M f l L -------- ) fi <« # j • - iJBgjfp
