1988. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
213
I Hasonló támogatásra szorulnak azok az idős házaspárok, ahol a férj, vagy feleség alacsony nyugdijából ketten élnek. A rendkívüli segély kérelmek leggyakoribb inditéka az alacsony nyugdij, a megélhetési, étkezési gondok, a magas lakásrezsi különösen a téli hónapokban. A jövedelmek reálértékének csökkenése miatt azok a családok, akik kezdetben még támogatni tudták idős szüleiket, mind nagyobb számban kénytelenek a támogatást csökkenteni, sok esetben megszüntetni, saját és családjuk eltartásának nehezedő gondja miatt. 3* 1 Ez a tény is arra kötelezte a kerületi és Fővárosi Tanácsot, hogy a rendkívüli segélyezésre fordított pénzeszközöket évről-évre növeljék. / l.sz. melléklet /. A Fővárosi Tanács VII. ötéves tervidőszakára a rendkívüli segély <i összegét évenként 6-8 %-kal javasoltuk növelni. 1987-ben ez az összeg már nem volt elegendő a jogos igények kielégítésére. A rendkívüli segélyezésre, üzemanyagköltségre és a szociális étkeztetés biztosítására részben központi keretből, részben a Fővárosi Tanács pénzeszközeinek átcsoportosításából 46.804 ezer Ft. pótelőirányzatot kaptak a kerületi tanácsok. 1987. évben a szociális ellátásra fordított összegek az előző évihez képest 40 %-kal, a segélyezési lehetőségek 50 %-kal növekedtek. Ezzel bővült és javult a szociális támogatás, ami azonban nem tudta teljesen ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat, a nyugdijak reálértékének csökkenését, az áremelkedéseket. A Fővárosi Tanács alapvető prioritási követelményéből kiindulva 1988. évre a szociális segélyezés kiadási előirányzatát mintegy 35-40 %-kal tervezte növelni. <4 . tt A nyugdijaskorú népesség 62 %-a rendelkezik sajátjogú öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjjal, 38 %-a származékos társadalombiztosítási ellátásban részesül, illetve szociális , | I \ ___________ I 5
