1988. augusztus 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
419
- 35 - a szabálysértési eljárások során alkalmazott birság maximumok jelenlegi nagyságrendje 1974-ben került kialakításra. Ezért a bírságolási összeg felső határának megemelését javasoljuk, legalább a korábbi arányok visszaállításával, mert enélkül leértékelődik a visszatartó hatás;- meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fogyasztók érdek- védelmét súlyosan sértők nyilvánosan közzétételre kerüljenek, szakmai lapokban vagy esetenként a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül;- a kereskedelmi szabályokkal - többszörösen visszaesőként - tó szembeszegülőknek mindenféle kereskedelmi tevékenységtől való eltiltása;- számitógépes nyilvántartás bevezetése (ehhez a kezdeti technika már biztosított). 6./ A Főosztály közvetlen irányítása alá tartozó Csarnok és Piac Igazgatóság tevékenységét ki kell bővíteni és új alapokra kell helyezni, gazdálkodásban érdekeltebbé kell tenni. 7./ Egyéb tennivalók a./ A hatósági munkavégzés során a másodfokú jogkör gyakorlása az elsőfokú döntés megváltoztatása esetén feszültségeket teremt a kerületekkel. Ez az ellentét a véleményezések során a visszajelzésekben is szerepel. A többség csak törvény- sértés esetében tartja szükségesnek a másodfokot. Álláspontjukat a széleskörű lakossági tiltakozásra alapozzák, ami mindennemű szeszesitalt és zeneszolgáltatást nyújtó vendéglátóhely létesítés ellen irányul. Az elsőfokú döntés megváltoztatásában önállóságuk megsértését sérelmezik annak ellenére, hogy a másodfokú döntés a törvényesség figyelembevételével, a szakmai indokok mérlegelése alapján történik. A másodfokú hatáskörben eljárva nemcsak a jogszabálysértő elsőfokú döntéseket változtatjuk meg, hanem a mérlegelési jogkörben érvényesítjük a kereskedelem szakmai, ellátáspolitikai érdekeit. 6/9 . *** * *#* l|
