1988. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
71
I jg- 11 pontból kezeli. Továbbá problémát okoz, hogy a gyakorlati fakultáció csak a III. évfolyamban kezdődik el. A szabályozás értelmében az iskoláknak joguk van a korábbi inditás tantervekbe való beépítésére, de ezzel nem élnek. A gimnáziumot végzett pályakezdők foglalkoztatási feltételeinek javitása érdekében tehát a fakultációval kapcsolatos helyzeten sürgősen változtatni kell, lehetővé téve a tantervek módosításával, hogy a fakultatív oktatás köre szélesedjen, esetleg kötelezővé váljon. Ehhez az iskolákban megfelelő módszerekkel népsze- i rüsiteni is kell e formát, hogy minél többen vállalkozzanak rá. Csak aktiv és széleskörű propagandával lehet tudatosítani a (szülői, társadalmi) közvéleményben, hogy a gimnáziumi képzésben való részvétel nem egyenlő a felsőfokon valő továbbtanulási lehetőséggel, s emiatt nemcsak a gazdaságnak, de az egyénnek is érdeke a munkába állásra való felkészülés, hiszen a gimnázium nem ad végleges, elhelyezkedést biztositó képzést. Az elhelyezkedési esélyek javításának érdekében bővíteni szükséges a gimnázium utáni két éves szakmunkásképzésben való részvételt. Ez a megoldás több szempontból is előnyös:- megfelel a gazdaságnak a munkaerő minőségével szemben támasztott fokozódd követelményének,- az előszerződésekkel kölcsönös biztonságot nyújtó munkaviszony létesülhet, | - a képzési költségek megoszlanak az oktatási intézmény és az alkalmazó vállalat között. A gimnazisták esetében jól kiegészitő megoldásként váltak be az elmúlt években a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tan| í folyamai,melyek látogatottak és népszerűek. (Évente 400-500-an vették igénybe.) Érdemes lenne ezek választékát tovább bőviteni elsősorban a biztosítási szakma, a családsegítés, a humán szol- ! gáltatások területén. • , í M X M&S&KttP «-‘YS8M8> i
