1988. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
165
i i- 9 Az összes ügy megoszlása az egyes kerületek között je« lentős szóródást mutat: a VIII. kerületben 66, a III. kerületben 62, mig a X. kerületben 14, a XIX. kerületben 15 ügyet tárgyaltak tavaly /az átlag 32 ügy/kerület/. A döntőbizottságok a benyújtott kérelmeknek 195 esetben /47,4 %/ adtak egészben, vagy részben helyt, a magas arány a munkáltatói intézkedések megalapozatlanságát mutatja. A döntőbizottságok elnökei különösen a magán- munkáltatókra panaszkodtak: a munkajogi ismeretek teljes hiánya mellett gyakran jellemző rájuk az előirások kijátszására irányuló magatartás. Ezek is okai annak, ^ hogy a viták eldöntésére több tárgyalást kell tartani. A döntőbizottságok elnökei többségének véleménye megegyezett abban, hogy - a színvonalasabb és a terheket egyenletesen elosztó munka érdekében - uj, elkülönített szervezet létrehozása látszik célszerűnek, összegezve az előzőeket: a Fővárosi Munkajogi Bizottság eddigi tevékenységének megítélésénél a realitásokból kell kiindulni, azaz számba kell venni a bizottság rendelkezésére álló erőket, lehetőségeket, illetve a mozgástér korlátait és azok egybevetése után lehet minősíteni az elvégzett munkát. Elsősorban arra’gondolunk, hogy a helyszíni vizsgálatok, beszámoltatások során a bizottság közvetlenül, mig a tanfolyamok szervezésének szorgalmazásával közvetve játszik fontos szerepet a döntőbizottságok tisztségviselői, tagjai szakmai ismereteinek fejlesztésében, karbantartásában. Meg kell említeni azt a hasz- nőt is, ami a bizottsági üléseken egy-egy nem egyértelmű jogszabály megvitatásából és a közös álláspont kialakításából adódik. Ez, továbbá a munkaügyi viták kiváltó okainak feltárása, elemzése hozzájárul a munkaügyi törvényesség, az egységes jog- gyakorlat kialakításához. /Hiba azonban, hogy mindez általában nem-publikáció, széleskörű tájékoztatás utján, hanem , i S5~ 1 ! . U i{ 1 * . i ! ' .~*mm . . .... a*
