1988. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

23

~ ' ns ” m ' ~ ■ — ' " _ x » »■»-»*. műt i Az azóta eltelt időben növekvő mértékben kapott hangot az az igény, hogy a he­lyi ügyekben a döntést a kerületi Tanács hozza meg, vállalva a vele járó eset­leges konfliktusokat is a lakossággal. A helyi önállóság igénye ma már vissza­fordíthatatlan folyamat, ezért egyre inkább követelményként jelenik meg a tes­tület részéről az irányítási rendszer decentralizálása, a döntési szintek szá­mának csökkentése. Konfliktusok forrása, hogy az igazgatási struktúrából adódóan még mindig jelen­tős azon ügyeknek a száma, melyek nem ott oldódnak meg, ahol felvetődnek. Nem a helyi képviselet dönt kizárólagos jogosultsággal a helyi ügyekben, hanem eseti és nagyobb közösséget érintő ügyekben is a másodfok. Ezt az ellentmondást kié­lezi és fokozza, hogy a másodfokú döntés eredményéről a helyi tanács tagjának kell számot adni választópolgárai előtt. E jelenséget végiggondolva jutottunk arra a következtetésre, hogy célszerű lenne újra gondolni a döntési rendszert, növelve a választott testületek szerepét, jelentőségét és döntési jogosultságát ' a helyi ügyekben, egyben csökkentve e jogosítványokat a hivatalok rovására. Érzékeljük, hogy egyre nagyobb igényességgel fordul a Tanács testületé a Végre­hajtó Bizottság és szakapparátus felé. Fokozottan igényli, hogy tényleges dönté- si szituációba kerüljön, általános követelményként fogalmazza meg az alternati- vitást. A testület egyre nagyobb részt vállal - pontos és szakszerű tájékoztatás mellett - a döntések előkészítésében. A Végrehajtó Bizottság a beszámolási időszakban maradéktalanul eleget tett a Tanács testületével, a tanácsi bizottságokkal és a tanácstagokkal kapcsolatos feladatainak. Előkészítette a Tanács munkaterveit, gondoskodott a testületi mun­ka tervszerűségéről. A tanácsülések előkészítése során a főbb kérdésekben előze­tesen állást foglalt, de nem úgy, hogy az a Tanács testületi döntését formálissá tegye. Megszervezte a tanácsrendeletek és határozatok végrehajtását, rendszere­sen beszámoltatta a felelősöket, ellenőrizte a határozat-visszajelentések reali­tásait. Jogszerűen gyakorolta az átruházott hatásköröket, ezekről évente számot adott. A tanácsi bizottságok a fontosabb testületi előterjesztéseket előzetesen ugyan­csak megtárgyalták. Jelentős segítséget nyújtottak a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséhez. A Végrehajtó Bizottság jelentős mértékben támogatta a tanácstagok közéleti tevé­kenységét. Közreműködött az újonnan megválasztott tanácstagok felkészítésében, a tanácstagi beszámolók előkészítésében és lebonylitásában, a tapasztalatok éven­kénti összegzésében. Példaként említjük meg a rendszeres időközönként a HNF kerü­leti Bizottságával közösen szervezett személyes tanácstagi beszélgetéseket, a be­számolókat megelőzően a Tanács apparátusában szervezett "nyilt hetet", a névre v> nyomtatott "kopogtató cédulákat", s a kötetnyi felkészítő anyagot. , \ Az elmúlt hét év során a Végrehajtó Bizottság működése törvényes volt. Ülései tervszerűen, demokratikus, alkotó légkörben zajlottak, az esetleges munkatervi módosítások indokoltak voltak. Az ülésekre rendszeresen meghívást kap a Tanács két tagja. A Végrehajtó Bizottság üléseinek általános jellemzője volt a napiren­dek zsúfoltsága. Az érdemi viták feltételeinek megteremtése és a napirendek szá­mának csökkentése céljából a jövőben jobb munkamegosztást kívánunk kialakítani a 43 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom