1988. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
~ ' ns ” m ' ~ ■ — ' " _ x » »■»-»*. műt i Az azóta eltelt időben növekvő mértékben kapott hangot az az igény, hogy a helyi ügyekben a döntést a kerületi Tanács hozza meg, vállalva a vele járó esetleges konfliktusokat is a lakossággal. A helyi önállóság igénye ma már visszafordíthatatlan folyamat, ezért egyre inkább követelményként jelenik meg a testület részéről az irányítási rendszer decentralizálása, a döntési szintek számának csökkentése. Konfliktusok forrása, hogy az igazgatási struktúrából adódóan még mindig jelentős azon ügyeknek a száma, melyek nem ott oldódnak meg, ahol felvetődnek. Nem a helyi képviselet dönt kizárólagos jogosultsággal a helyi ügyekben, hanem eseti és nagyobb közösséget érintő ügyekben is a másodfok. Ezt az ellentmondást kiélezi és fokozza, hogy a másodfokú döntés eredményéről a helyi tanács tagjának kell számot adni választópolgárai előtt. E jelenséget végiggondolva jutottunk arra a következtetésre, hogy célszerű lenne újra gondolni a döntési rendszert, növelve a választott testületek szerepét, jelentőségét és döntési jogosultságát ' a helyi ügyekben, egyben csökkentve e jogosítványokat a hivatalok rovására. Érzékeljük, hogy egyre nagyobb igényességgel fordul a Tanács testületé a Végrehajtó Bizottság és szakapparátus felé. Fokozottan igényli, hogy tényleges dönté- si szituációba kerüljön, általános követelményként fogalmazza meg az alternati- vitást. A testület egyre nagyobb részt vállal - pontos és szakszerű tájékoztatás mellett - a döntések előkészítésében. A Végrehajtó Bizottság a beszámolási időszakban maradéktalanul eleget tett a Tanács testületével, a tanácsi bizottságokkal és a tanácstagokkal kapcsolatos feladatainak. Előkészítette a Tanács munkaterveit, gondoskodott a testületi munka tervszerűségéről. A tanácsülések előkészítése során a főbb kérdésekben előzetesen állást foglalt, de nem úgy, hogy az a Tanács testületi döntését formálissá tegye. Megszervezte a tanácsrendeletek és határozatok végrehajtását, rendszeresen beszámoltatta a felelősöket, ellenőrizte a határozat-visszajelentések realitásait. Jogszerűen gyakorolta az átruházott hatásköröket, ezekről évente számot adott. A tanácsi bizottságok a fontosabb testületi előterjesztéseket előzetesen ugyancsak megtárgyalták. Jelentős segítséget nyújtottak a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséhez. A Végrehajtó Bizottság jelentős mértékben támogatta a tanácstagok közéleti tevékenységét. Közreműködött az újonnan megválasztott tanácstagok felkészítésében, a tanácstagi beszámolók előkészítésében és lebonylitásában, a tapasztalatok évenkénti összegzésében. Példaként említjük meg a rendszeres időközönként a HNF kerületi Bizottságával közösen szervezett személyes tanácstagi beszélgetéseket, a beszámolókat megelőzően a Tanács apparátusában szervezett "nyilt hetet", a névre v> nyomtatott "kopogtató cédulákat", s a kötetnyi felkészítő anyagot. , \ Az elmúlt hét év során a Végrehajtó Bizottság működése törvényes volt. Ülései tervszerűen, demokratikus, alkotó légkörben zajlottak, az esetleges munkatervi módosítások indokoltak voltak. Az ülésekre rendszeresen meghívást kap a Tanács két tagja. A Végrehajtó Bizottság üléseinek általános jellemzője volt a napirendek zsúfoltsága. Az érdemi viták feltételeinek megteremtése és a napirendek számának csökkentése céljából a jövőben jobb munkamegosztást kívánunk kialakítani a 43 6
