1988. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
19
' i A korábbi gyakorlattól eltérően követelményként állítottuk fel a helyi döntések nyilvánosságát. E nyilvánosság oly módon érvényesül, hogy a Végrehajtó Bizottság döntéseit nem csupán az intézkedésre jogosultak vagy kötelezettek, hanem valamennyi munkatársunk ismeri. így elkerülhető, hogy az egyes döntések károsan befolyásolják, vagy hátráltassák az általánosan megfogalmazott célok végrehajtását. A határozatok nyilvánosságán túl megkíséreltük megteremteni a döntéselőké- szitések nyilvánosságát is, valamint decentralizált döntési rendszer kiépítését. A szakigazgatási szervek önállóságának növelésével törekedtünk elérni, hogy az állásfoglalások ott kerüljenek kialakításra, ahol a kellő szakismeret és a végrehajtás eszköze is rendelkezésre áll. A VII. ötéves kerületfejlesztési terv demokratikus előkészítésébe széleskörűen bevontuk a kerület lakosságát, üzemeit, intézményeit. Megismerve fejlesztési i- gényeiket és céljaikat, beépítettük azokat a tervkoncepcióba. A kisebb közösségek érdekeit is érvényesítettük, ha azok egyben összkerületi célokat is szolgáltak. Új jelenség az is, hogy egy-egy kisebb közösség helyileg jelentkező konfliktusait e kisebb közösséggel beszéli meg kerületünk tanácsa, és együtt keressük a _ megoldás közös lehetőségeit. A növekvő lakossági elvárásoknak megfelelően az érdekek ütköztetésére, az eltérő vélemények és álláspontok közvetlen lakossági megvitatására a Végrehajtó Bizottság új típusú fórumok kialakítását kezdeményezte. A tanácsi gondolkodás rendszerében új igényeket és követelményeket jelentett az apparátus és a testületek felé az egységes pénzgazdálkodásból adódó újtipusú gazdálkodási rend. A VII. ötéves terv végrehajtása során már érezhetőek az új lehetőségek felismerésének első jelei, a vállalkozások erősödése. A rendelkezésre álló pénzeszközök elosztásában és felhasználásában egyre szűkül a szakigazgatási szervek meghatározó befolyása és ezzel párhuzamosan nő a Tanács testületének szerepe e kérdések eldöntésében. Ennek eredményeként a tanácsi testület döntései egyre tartalmasabbak, nem ritka egy-egy gazdálkodási feladatot érintő több- fordulós testületi döntéselőkészités sem. A kerületi Tanács már a 80-as évek elején felismerte a helyi szociálpolitika kiemelkedő fontosságát és jelentőségét. Ennek érdekében - a kerületi szociálpolitika idősekre és fiatalokra való kiterjesztésével - komplex szemléletet alakított ki, gyorsan megteremtette a gondozás csatornáit. Ezen túlmenően már az indulás pillanatától ötvöződött egymással az egészségügyi ellátás és a szociálpolitikai tevékenység, egyértelműen érvényesült a rászorultság elvének alkalmazása. Külön eredménye a tanácsi szociálpolitikának, hogy jelentős társadalmasítás, kiterjedt i aktivahálózat révén a hatósági szakfeladatok mellett koordinatív tevékenységet * íjr is magába foglal. Alapgondolat volt és változatlanul az ma is, hogy biztosítsa . ; az esélyegyenlőtlenségből származó hátrányok mérséklését azok számára, akik már nem, vagy akik még nem tudnak saját életükön változtatni. E gondolatban a lakossági és tanácsi szándék egybeesése vitathatatlan. / Az eltelt időszakban az oktatási, nevelési tevékenységünket a tervszerűség jellemezte. Erőfeszítéseink eredményeként a ráfordítások reálértékének csökkenése ellenére biztosítani tudtuk az egyműszakos tanítás zavartalanságát, az oktatási intézmények korszerűsítését, felújítását és bővítését. | 2 i : fi r ! I ______________________________________________________________________ * * *>** 3ZSIP
