1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
145
tésük megakadályozása. A városi táj szigorúan védendő objektumai a természetvé- a MEGLÉVŐ DUNA-HIDAK VÁRHATÓ ÉLETTARTAMA 3.9-1 táblázat delmi területek is. (Ezek részletes fejlesztési programját a 3.13.4 környezetvédelmi t———————————a— ' fejezetrész tartalmazza.) A híd Hosszútáv Nagy táv A város természeti adottságai közé tartoznak a budai oldal kiterjedt barlangjai is. Árpád-hid megfelel megfelel Ezek részben építéskorlátozó tényezők, de megfelelő feltárás után jelentős idegen- Margit-híd a pályaszerkezet átépítésével megfelel forgalmi vonzerővel is rendelkező városi látványosságok és egyben védendő természe- megfelel ti értékek. A legjelentősebb, hasznosításra javasolt és részben már feltárt barlango- Lánchíd megfelel teljes acélszerkezeti csere kát a vizsgálati anyag tartalmazza. Foglalkoznak még a barlangok térségével az szükséges idegenforgalmat és a föld védelmét tárgyaló fejezetrészek. Erzsébeted megfelel megfelel . . , . , , , ,A A... . fácftiea óe Szabadság-hld megfelel (az 1990-ben esedé- csak személygépkocsi közlekedés A pest. oldal részben még megmaradt táji eleme, a patakvo gyek. Ezek fásítása, és kes .jabb fe|ü|vizsgálatkor tt4m<r, felel meg leginkább természetközeli kialakítása kívánatos. Bántóan kiépített, primitív mű- pontosítható) szaki megjelenésük, mely csakis szűk prakticista szempontoknak felel meg, értékes Petöfi-hld megfelel pályaszerkezet felújítással megfelel természeti — táji elemből szennycsatornává degradálja még megmaradt patakvölgye- Gubacsi-hld megfelel átépítendő inket. ökológiai szempontokat is figyelembe vevő rendezésük szükséges. Legjelen- Kvassay-hfd a kényszerű súlykorlátozás megfelel tősebb patakok: Gyáli-patak és ágai, Rákos-patak, Szilas-patak, Aranyhegyi-patak. |_ ________________[miatt nem felel meg.átéPítendö|_____________________ A XVI. kerületet gazdagító táji elem további fejlesztés után a Szilas-patak vizét felhasználó Naplás-tó, mely záportározóként és horgász-tóként szolgál. A helyen- A főváros középső és déli részén fokozódik a forgalmi torlódás. A Petőfi-hídtól délre ként még meglevő természetes és mesterséges vízfelületeket fokozottan védeni kell, 14 km hosszú beépített partszakaszok között hiányzik az állandó összeköttetés. Az a korábbi gyakorlat, mely például egyes bányatavakat szemétfeltöltő helyként hasz- előrebecslések szerint - a jelenlegi híd helyzettel számolva - 1990-ben irányonként nosított, (Pl. X., XVIII. ker.) megszüntetendő! 3500-4000 egységjármű/ó nagyságú forgalom számára hiányozna az átkelési lehetőség. Elsősorban a pesti oldal táji értékeit növelheti a tudatosan végrehajtott erdőfejlesztési program. A cél az, hogy a termőhelyre jellemző, a természetes erdőhöz közel- Az elkövetkező évek feladata a déli városrészben koncentrálódik. Itt a városszerkezeálló állapot alakuljon ki. Változatos fafajösszetételű, gazdag cserje és gyepszintű, ti és úthálózati rendszer alkalmas nagyobb méretű közlekedésfejlesztésre, és a helyi sokfajú növény és állatvilág létrehozása a cél. (Az erdőfejlesztés részletes prog- adottságok lehetővé teszik a közlekedésfejlesztéssel egyidőben a környezet védelmét ramja a 3.8.8 fejezetrészben található.) is- A lágymányosi közúti Duna -híd megépítése - az M0 autópálya déli szakaszán létesülő Duna-hidak mellett - az egyik legsürgetőbb feladat. A tájalakító tevékenységek között csökkenő szerepű, de még mindig igen jelentős tényezők Budapesten is az előzőekben tárgyalt nagyüzemi mezőgazdasági rendelte- Az 1984-ben átadott, 2x3 sávra kiszélesített Árpád híd az északi városrészben az áttésű területek és a kisüzemi zártkertek. kelő forgalom számára a 90-es évek elejéig megfelelő lesz. Számolni kell azonban az Újpest-római-parti híd megépítésével a hosszú távú időszak végén. A főváros középső részén a Petőfi híd és a Margit híd között a városszerkezeti adottságok és a városkép miatt nem lehet új hidat építeni. Ebben a térségben szükséges az átbocsátóképesség szinten tartása és a belső városi forgalom minőségének javítása, amely a meglévő hidak folyamatos karbantartása miatt csak új átkelési lehetőség, a Duna alatti közúti alagút megépítésével biztosítható. Az építésre feltehetően az ezredfordulót követően kerül sor. 3.9 KÖZLEKEDÉS A nagy távlatban épülő Csepel-albertfalvai, ill. Határ úti híd az ún. lakótelepi körgyűrű része lesz. Az M0 autópálya északi Duna-hídjának megépítésével feleződik be a nagytávú közúti Duna-híd program. E program teljesítőképességét a csatlakozó híd3.9.1 ÚTHÁLÓZAT, KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS főcsomópontok részeként a Duna-hidakéval összhangba kell hozni. DUNA-HIDAK A TERVEZETT DUNAI ÁTKELÉSEK ÜTEMEZÉSE 3.9-2 táblázat A fővárosi Duna-hidak a budapesti közúti főhálózat meghatározó részei. Az elmúlt években a hidakon és közvetlen környezetükben napközben is állandósult a csúcs- Hosszú táv Nasv táv órai forgalom. A Petőfi hídon például napi 10-12 órán keresztül mértek az eltűrhe- Mq autópálya déli hidjai Kvassay híd átépítése tő forgalomnagyságnál lényegesen többet. A hidakat állandóan terhelő nagy forga- Lágymányosi híd Csepel-Albertfalvai híd lom miatt számítani kel! a gyorsabb elhasználódásra, a gyakoribb felújításra, e miatt Újpest-római-parti híd M0 Butópáiya északi hídja a hidak együttes átbocsátóképessége kevesebb lesz. Guna alatti a*ag0t ih$ I 69 < I i; - 1
