1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

97

MEGÁLLAPÍTÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK miatt. A főváros beépített területe kis mértékben tovább növekedik a lakásépítés új területeivel. A táji adottságokhoz alkalmazkodó városszerkezetet meg kell tartani, különös figye­li « —p. — ií. pTr,r,, UAC,M*, ao Ite TCDiii ETC7CDI/C7CT lemmel a budai hegyvonulatok által meghatározott laza városias beépítésre. A hegy­3.1 TERULETFELHASZNALÁS ÉS TERULETSZERKEZET , . , , . , . , . „ , , ... . , . oldalak beépítési sűrűségét a program csökkenti és előírja a városképi szempontból fontos sziluettek védelmét. 3 1 1 TERÜLETFELHASZNALÁS a strukturális változatok, összhangban a közlekedés- és a közművesítés fejlesztésével, a különböző lakóterületi kategóriákat a következőképpen érintik. A rendezési program területfelhasználási terve összefoglalóan ábrázolja a különböző - A tömör városias hagyományos zártsorú lakóterületek lakássűrűsége kismértékben ágazatok területi javaslatait. csökken, a hagyományőrző, korszerűsítő átépítés miatt. Ezen lakóterületi kategó­A rendezési program által ábrázolt fő területfelhasználási elemek: ria területi kiterjedése lényegében változatlan marad. A nagyobb, általában inten­- Meglévő és tervezett tömör városias, laza városias és családiházas beépítésű lakó- zb/ be^p^ésű új városrészek (lakótelepek) területe lényeges mértékben már nem területek növekedik. Az igények a lazább, alacsonyabb lakássűrűségű lakóterületek bővfté­- meglévő és tervezett intézményterületek, zöldbeágyazott intézményterületek sat tesz'k szükségessé. Ezzel egyúttal feloldhatók a nagy lakótelepek és a környező- meglévő és tervezett iparterületek, közlekedésüzemi és közmű-üzemi területek alacsony intenzitással beépült területek közötti városszerkezeti ellentmondások.- meglévő és tervezett zöldterületek, valamint erdőterületek, ' Az úi intenzívebb lakásépítési területek a már kialakult lakótelepek szerves folyta­- meglévő és tervezett üdülőterületek, tásaként, azokkal összefüggő infrastruktúrára épülnek.- zártkertek, mezőgazdasági területek, - A laza városias lakóterületek területi arányának növekedni kell. Zömében az ilyen * -meglévő és tervezett autópályák, elsőrendű főutak, metróvonalak, FAV-vonal, beépítés alkalmazásával lehet megvalósítani a lakásépítés elkövetkező feladatait. MÁ V vonalak és azok üzemi területei. A meglévő lakóterületeken a beépítés intenzitásának növelésével építhető lakás­A Budapest fejlesztését az elkövetkező évtizedekben - a népgazdasági tervvel össze- szám meghatározásánál a csatornázás reális építési lehetőségét, az ökológiai szem­hangoltan - meghatározó, a fejlesztési irányokat kijelölő regionális terv 1985-ben pontokat és a tömegközlekedési kapcsolatok lehetőségét mérlegeltük. A társas­készült el. A főváros területének jövőbeni felhasználását az említett tervben rögzített házas beépítésű lakóterületek számottevően nem növekednek. A budai hegyvidék megvalósítandó feladatok térbeli összehangolásával, az ágazatok közötti összefüggé- területein a beépítési sűrűség további növelése nem indokolt. A pesti oldalon a sek és sorrendiségek figyelembevételével az általános rendezési terv programja hatá- közműhálózat kiépítése után kisebb egységekben új társasházas területek alakul­rozza meg. nak kk Az ezredfordulóig terjedő időszakban a terület és településfejlesztés feltételei a ko- “ A csatádihá*as beépítésű kerületek kismértékben tovább növekednek. Nőve­rábbiakhoz képest jelentősen módosulnak. A gazdasági növekedés üteme várhatóan kedésük arányát a már ,meglevő családiházas területek korszerűsítésével és átépí­mérsékelt marad. A rendelkezésre álló központi erőforrások csökkennek és a fejlesz- tésével, a beépítés ésszerű sűrítésével mérsékelni kell. tések részben új típusú vállalkozások keretében valósulnak meg. A természeti adott- Az intézményterületek a főváros központrendszerének funkcionális tartalmát és je­ságok, a város meglevő szerkezete és a nem termelő infrastruktúrája felértékelődnek. lentőségét adják. Ezért a tervezett és már működő városrész- és kerületi központok Az infrastruktúra fejlesztésében erősödnek a környezet- és természetvédelmi követel- területén célszerű az új intézményterületek kijelölése, illetve a meglévők bővítése, mények. Változik a társadalom életformája. E központok lakófunkcióval is rendelkeznek. Ezt a struktúrát a jövőben is meg kell Az ábrázolás az 1: 20000-es léptéknek megfelelő részletezettségei, vagyis az 1 ha-nál “zni. “ér1 '',is2,a" intézményterületek kijelölése csak kivételes esetben, kis terüle­nagyobb eltérő rendeltetésű területfelhasználási elemeket különbözteti meg, területi ,eken kétséges. ............................... lehatárolással. A legfontosabb közlekedési létesítményeket vonalasán tünteti fel. Az intézményhálózat bővítését elsősorban a rehabrhtáciös korszerűsítéssel, az mfra­A program a fejlesztést a következőkben határozza meg; stmktúra fejlesztésével összekapcsolva lehet végrehajtani , , . , , . . , ^ ,, Budapest igazgatási értelemben országos központ, ugyanakkor a főváros központja- a főváros természeti adottsága, természeti értékei a területfelhasznélás hangsúlyos igazgatási székhelye is. Funkcionális értelemben a környező települések, eleme,, amelyek fokozottan védendők, de ^ Ketben azm tü|men(j ,éniégek e||átásába„ „ s2erepe, „á||a|- a település szerkezetét a környezeti értékek, építészeti sajátosságok fokozott meg­őrzése és gazdagítása mellett korszerűsíteni kell, a területfelhasználási elejnek Az intézmények központképző elemei: közötti társadalmi-gazdasági szükségleteknek megfelelő arányok kialakításával és _ az igazgatási intézmények, melyek az igazgatási hierarchia legmagasabb szintjét az egyes területek közötti jó kapcsolatok megteremtésével, képviselik; legfontosabb területi csoportosulásuk továbbra is a belváros északi ré­- a területfelhasználásban és a településszerkezetben meglévő potenciális lehetősé- sze; gek, a terület adottságainak ésszerű hasznosítása, valamint a területi tartalékok ki- _ A kereskedelmi és vendéglátóipari intézmények, melyek jelenleg a belváros közép­használása a fejlesztés jelentős meghatározói. ső részén koncentrálódnak. Ezen funkció jelentős bővülése várható hosszú távon, A tömör városias, a laza városias és a családiházas beépítés strukturális változását irá- főleg a belváros déli részén, Budán a várlejtőn és Óbudán a régi városrészek felújí­nyozza elő a program. tása során kialakuló negyedekben; CN jró Ennek oka az, hogy a kialakult és jelentősen eltérő lakássűrűségben kiegyenlítődés _ Az oktatási és művelődési intézmények, melyek a városközpontban, a városrészköz­-2 fog bekövetkezni, egyrészt társadalmi, politikai célok, másrészt lakossági igények pontokban és a kerületi központokban egyaránt fejlődnek. .— -----------------------------------— -----—------- X----------------------------------­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom