1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
85
***** F -""990 |p$Éj fe A főváros területén csaknem 160 illegális lerakóhely található, ahová gyakran ipari, A nagyobb ipari létesítmények legtöbbször koncentráltan helyezkednek el - az sót veszélyes hulladékokat is szállítana . zeknek a szennyezett területeknek a be- iparterületekre magasabb zajterhelési határérték vonatkozik - a lakóterületeken \ építése a későbbiekben nehézségekbe ütközhet. Igen sok illegális lerakóhely van működő üzemi zaj kibocsátók pedig - a laza beépítés következtében - rendszerint í|f|§§- azokon a területeken, ahol nincs szervezett hulladékgyűjtés (pl. hétvégi házas üdülő- kevésbé terhelik környezetüket, mint a belső területeken. területek, zártkertekkel határos erdő ) ^ zajforrások közül területi hatását tekintve a legsúlyosabb problémát a közúti j közlekedés okozza. A zajvédelmi vizsgálat eredményei szerint a főváros főútvona í " * * *7 a i íc Bc-FHíowínci cm Iáin a zaí egyenértékű A szintje 70-85 dB között van, de a mellékutcákon sem 2.14 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM . ' i csökken 65 dB alá. A főváros belső területein a zajterhelés — a beépítés sajátossá . , , ,, . ... . , .. A . , qai és a közlekedési zaj miatt — a mellékútvonalakon is szinte folyamatosan megA zaj- es retgesvtdetem foletrendezís követel menye,t tartalmazó jogszabályok ©adja az elíjlrt határértéket, a megengedett zajterhelesi határértékeket a területi funkcióhoz kapcsolódóan határozzák meg, az egyes területfelhasználási típusokat négy kategóriába sorolva az A lakóterületeken áthaladó főútvonalakon a közlekedésből eredő zaj mértéke alábbiak szerint: mindenütt jelentősen meghaladja a területre előírt maximumot, a túllépés mértéke 1. Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely, kórházi-, szanatóriumi negyed, védett tér- helyenként a 25-30 dBA-nál is több. Kiugrón magas a zajterhelés az autópályák mészeti terület. bevezető szakaszai melletti térségekben. 2. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel. A vasúti közlekedésből származó zaj és rezgés különösen a pályaudvarok környé| 3. Lakóterület és intézményterület tömör városias beépítéssel. k£n £s a tbbb fővonal forgalmát egyesítő pályaszakaszok mentén zavaró. A vasút 4. Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. zajterhelése összességében nappal a közúti forgalomból eredőnél kevésbé lépi túl A vizsgálat alapján Budapest zajövezeteinek területi rendszere - amelyek térbeli el a hírértéket. Kedvezőtlen azonban az a tény, hogy sok helyen az éjszakai zajhelyezkedése jól követi a városszerkezetét —.valamint zajterhelési helyzete a követ- szint 's a nappali szintet közelíti. így például a Keleti, a Nyugati és a Déli pálya kezőképpen jellemezhető: udvar környékén a nappali zajszint 71-72, az éjszakai pedig 66-69 dBA között 3 ld Ku I- A belső városrészek a 3. zajövezetbe - lakó- és intézményterület tömör városias | beépítéssel - tartoznak. E térségekben a zajterhelés jelentős és szinte egyenletesen A Ferihegyi repülőtér környékén az elmúlt évek intézkedései ellenére sem oszlik el, mivel a főútvonalak mellett a mellékutcák közlekedésből származó zaj- csökkent jelentősen a zajterhelés, javulást a két kifutópálya egyidejű üzemelése j szintje is igen magas, elsősorban a csaknem állandó telítettség miatt. Ezt tetézi az hozhat majd. A repülésből származó zaj - főként a légifolyosók környékén - esel itt működő ipari üzemekben és raktárakban folytatott tevékenységből származó tenként a repülőtértől távolabb fekvő térségekben is zavaró lehet. zaj. Ez a helyzet jellemző az V., VI., VII. kerületre, valamint a VIII. és IX. kerü- Az - . zajkibocsátók jelentős hányada túllépi a területre előírt határértéket. í £ to ! f ~ án KatÓ Út°n belÜM réSZ6Íre- NémMeg kedvezöbb a helyzet Az elmúlt három évben 350 ipari létesítmény részletes zajmérését végezték el, a buda. oldalon, ahol a belső városrészek mellékutcáinak forgalma kisebb, és keve- ebbö| köte)eztek zajcsökkentésre. A zajhelyzet különösen a lakóterületen az uzerm "ajlfcibocsátók száma is. itt a zajterhelés kevésbé egyenletes, a főút- m„ködö |akóépü|etek közé ékelődött ipari telephelyek esetében kedvezőtlen, I vonalak es közlekedési csomópontok közt viszonylag védett, zajjal kevésbé tér- ugyanakkor a jelentősebb ipari telephelyeknek mintegy kétharmada lakóterü| et szigete uzodnak meg. müködjk. Nehezen oldható meg a határértékek betartása a zöldterülettel,- A főváros középső, átmeneti térségeiben az összes zajövezet fellelhető. A tömör üdülőterülettel határos ipari létesítmények esetében is. I városias beépítésű lakó- és intézményterületet az itt levő lakótelepek, illetve . . egyes kerületközpontok képviselik. Igen gyakori e térségekben a lakó- és intéz- Jelentős zajforrások továbbá a szabadtéri kulturális és sportlétesítmények, ifjúsági ményterület laza beépítéssel (2. zajövezet), míg az 1. zajövezetben - amely üdülő- parkok, amelyek ellen igen sok lakossági panasz merül fel. területeket, védett természeti területeket, zöldbeágyazott intézményterületeket i tartalmaz, — találhatóak a jelentős közparkok, sportpályák, temetők. ffi Ezekben az átmeneti térségekben lelhető fel a legtöbb 4. zajövezetbe sorolt ipar- 2-15 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSEGE terület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. E területeken a közlekedési ri 1 zajkibocsátás a főútvonalak mentén a legerősebb, míg a főútvonalaktól távolabbi ... .. u * *. * *,♦ tömbökben elsősorban az üzemi tevékenységből származó zaj zavaró hatású. A la- A főváros környezeti problémáinak fofo". , fofo ta , [ kóépületekkel vegyes iparterületek súlyps környezetvédelmi problémát jelente- települési környezet védelmének előtérbe helyezése térbei, es időrend, feladata,nak nek. Ezt mutatja az is, hogy a főváros lakosságának mintegy 10%-a él ipari zajjal ™lőbbi meghatározása, és érvényre juttatása a terület- és településrendezési tervétedre!. környezetben, és a 2800 jelentősebb ipari telephely közül 1800 lakó.erü- Ennek egyik feltétele volt a település, környezet ,elenleg, állapoténak értéI leten található. kelése, minősítése.- A külső városrészekben a laza beépítésű lakó- és intézményterületet tartalmazó A főváros környezetminőségének javításában - az utóbbi évek egyre hatékonyabb 2. zajövezet a jellemző. Itt található a legtöbb 1. zajövezetbe sorolt üdülő-és vé- környezetvédelmi hatósági tevékenysége során - sikerült eredményeket elérni, dett természeti terület is, elsősorban a budai oldalon. E térségekben a főútvonalak azonban egyes környezeti ártalmak és terhelések napjainkban még tovább fokozódI _ *ró zajterhelése jelenti a legnagyobb gondot. Jelentős forgalmi utak haladnak át a nak. A gépjárműforgalom óriási ütemű növekedése és az ebből származó legszennyeQ C Budai Tájvédelmi Körzeten is, de itt a közlekedési zaj csak az útmenti - a fór- zettség, zaj- és rezgésártalom jelenleg a főváros települési környezete védelmének QJ gyomtól függő szélességű - sávot terheli. legsúlyosabb térségi problémájává vált. 59
