1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
84
il A levegő ólom-koncentrációja 2-3-szoros mértékben haladja meg a megengedett lyeztethet (pl. Merzse-mocsár, Kőérberki úti szikes rét, a gyógyforrások és a barlanhatárértéket (XXI. és XXII. kér.). A közlekedés által érintett nagyforgalmú utak ' gok). A barlangok teljeskörű feltárása még nem fejeződött be, hasznosításuk megol’ mentén az ólomszennyezettség az üzemek környezetében mért értékek többszörö- datlan, és a felszíni terület védelme is csak két barlangra terjed ki. sét is elérheti. A legszennyezettebb területek, helyek az Alagút, a Baross tér, a Már, , , , ........ xl/-. xi ** x A város kulonbozo beépítésű területein a zöldfelületi ellátottság szélsőségesen el[ tírok útja és a Soroksári ut. A forgalom sűrűségén kívül az ólomszennyezettség . ©. 3 ' ... . , . .. . . i téro- A belső kerületekben a biológiailag aktív felület aránya minimális, mindössze r magas szintjét a rossz szellőzés, viszonyok, a suru beepites okozza. A nagyobb terek. ,Q% ^ be területeken és a laza „árosias beép,tésekben 25_30%, , lakó. vagy a jól átszellőző utak mentén - meg azonos forgalomsuruseg eseten ,s - valam,- K|epeken 25 45% A társaj & csa|ádiházss beép(tésű tcrületeken kedvezö 55_70%. v0ti a levegő ólomtartalma. os a biológiailag aktív felület aránya. A zöldfelületi rendszer szerkezeti problémáiA gépjárművek kipufogó gázai az ólom mellett igen nagy mennyiségben tartalmaz- va' a 2.8 fejezet foglalkozik részletesen, nak szénmonoxidot is, kisebb mennyiségben pedig nitrogén-oxidokat, formaldehidet, benzolt, toluolt és xilolt. A közlekedés által érintett területeken a szénmonoxid a mérések 83,6%-nál haladta meg a higiénés határértéket. Egyéb közlekedési eredetű HULLADÉKGAZDALKODAS szennyezőanyagok esetében a normatúllépés gyakorisága 0,7—13,6%. A település funkcionálása során keletkező hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása, a technológiai folyamatok korszerűsége a környezet védelme szempontjából döntő. AZ ÉLŐVILÁG ÉS A TÁJ VÉDELME a nem megfelelően kezelt hulladék a település és környezetének higiénés állapotát ”' islerontja. Budapest városképi szerkezetét és karakterét alapvetően a természeti környezet és annak az épített környezettel való kapcsolata határozza meg. A biológiailag aktív Budapesten a települési szilárd hulladék kezelését, ártalmatlanítását, ill. hasznosítását felületek a városszerkezetben nem csak esztétikai, vizuális értéket jelentenek, hanem a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat végzi. A hulladékgyűjtés 1976 óta korszerű igen fontos szerepet töltenek be a város átszellőztetésében, kondicionálásában. zárt rendszerű, pormentes technológiájú. Az emberi tevékenység káros környezeti hatásainak következtében az élővilág maga . ..................... ,, . ,, *i*i iii A keletkező évi mintegy 4,6 millió nrr települési szilárd, ill. ahhoz hasonló jellegű is veszélybe kerül, védelme egyre nagyobb súlyt kell kapjon. . „ ,. A.,.. ..... „* . . ..* ., - • hulladékból az FKFV 3,7 millió rrr begyűjtését és szállítását végzi saját jármuveiA főváros területének mintegy 5%-a áll természetvédelem alatt,7 országos jelentő- vei. A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben 1986-ban 1,4 millióm3 hulladékot éget ségű védett természeti érték található itt, összesen 25,21 ha területen. Közülük lég- tek el, a többi lerakásra került. Budapesten 5 lerakóhelyen helyez el jelenleg az jelentősebb (2495 ha) a Budai Tájvédelmi Körzet, amely a budai erdőterületek FKFV hulladékot (X. Akna u., Száraz u., XVII. Micsurin út, XX. Péteri major, összefüggő, legértékesebb részeit is tartalmazza. Fajgazdagsága miatt - génbank-re- XXII. Tétényi fennsík). Az agglomeráció területén levő 4 lerakóhellyel együtt zervátumnak is tekinthető. Az ide tartozó erdők ugyanakkor a legkedveltebb kirán- (Kerepestarcsa, Csornád, Gyál, Dunakeszi) ezek befogadóképessége mindössze dulóterületek is. A budai Sashegy - érzékeny ökológiai egyensúlya miatt - zárt 7,0 millió m3. A felsorolt lerakóhelyek 1989-re betelnek, és a fővárosban, valatermészetvédelmi terület. Értékes vegetációja miatt védett a Botanikus kert és a mint közvetlen környékén még fellelhető lerakóhelyek igénybevétele esetén is csak Jókai kert, a Pál-völgyi és Szemlő-hegyi barlang felszíni területei. A főváros összes 1991-ig van lehetőség lerakásra. További lerakóhelyek csak Pest megyében biztosítbarlangja szintén országos jelentőségű természetvédelmi érték. hatók. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek száma 24, területük 145,84 ha. Kö- A kommunális szippantott szennyvizek és a szennyvíziszap elhelyezése nincs megzülük földtani érték 6, víztani érték 1, növénytani (részben állattani) érték 17 oldva. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása csak az ipari üzemekből kiterület. Hidrogeológiai szempontból védettek a budapesti gyógyforrások, összesen kerülő szennyvizek előtisztítása után javasolható. Az ezzel kapcsolatos kutatás 16 forrás. Védelem alá kerültek egyes mesterséges ökoszisztémák is pl. a Kertészeti jelenleg is folyik. Egyetem Budai Arborétuma,a Soroksári Botanikus kert és a Fővárosi Állat- és Nö- , . . „ . ...... , „ , * x A főváros területén 21 feltöltött, rekultiválatlan hulladeklerakóhely van, ahová időszakonként veszélyes hulladékot is elhelyeznek. Budapesten a vállalatok adatszolgál- A Merzse-mocsár jelentős botanikai és zoológiái értéket képez. A XI. kerületi keserű- tatása szerint a veszélyes hulladék mennyisége évente 370 000 t. Ennek összetétele víz-források nemcsak hidrogeológiai szempontból fontosak, hanem védelemre szó- a következő: rult a környező - érzékeny ökológiájú - szikes rét is. A helyi jelentőségű természet- , veszélyességi osztály, fokozottan veszélyes 262 000 t védelmi területek részletes adatait a BVSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. U veszélyességi osztály, veszélyes 106 000 t A fővárosi (elsősorban a budai) erdők — (gy a Budai Tájvédelmi Körzet jelentős része III. veszélyességi osztály, mérsékelten veszélyes 2 000 t is — túlterheltek, a kirándulók szemetelése és az illegális hulladéklerakás miatt Mindössze 10 e t/év veszélyes hulladékot hasznosítanak újra és 60 e t/év mennyisészennyezettek. A zöldövezeti programterv keretében 1975 óta 1186 ha erdőt telepi get semmjsftenek meg égetéssel ill. lerakással. A veszélyes hulladékok jelentős része tettek, nagyrészt a pesti oldalon, ezzel javult a budai és pesti oldal erdőterületeinek nggy víztartalmú, iszapszerű halmazállapotú, ezek mennyisége a víztelenítéssel nagy kedvezőtlen aránya is. A budai erdők tehermentesítésében azonban ezek az új fásí- mértékben csökkenthető. A lehetséges víztelenítést mint helyszíni előkezelést is fitások még hosszú ideig semmilyen szerepet sem játszhatnak. A túlterheltség miatt gyelembe véve, a jelenleg nem hasznosított és nem ártalmatlanított veszélyes az erdők élővilága elszegényedik, értéktelenebb növényfajok szaporodnak el, a ke- hulladék mennyisége kb. 150 e t/év. Ez az üzemek területén ellenőrizetlenül, vagy vésbé alkalmazkodó apróvad-állomány megfogyatkozik, a nagy vadak száma pedig szabálytalan módon, illegális hulladéklerakóban halmozódik fel a környezetet súgyarapszik. Egyes természetvédelmi területeket a talaj- és talajvíz-szennyezés vészé- lyosan veszélyeztetve 58 TI ________ __ ____ ,——MM———— • .jm ^ wtmon# *<
