1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

81

AZ INTEGRÁLT HŐELLÁTÁS KERÜLETENKÉNTI megoszlásának 2.12-4 táblázat A mezőgazdaságilag művelt területeken a termőföld minőségét a tápanyag utánpótENERGIAHORDOZÓI STRUKTÚRÁJA (Mértékegység: db) láshoz használt szerves- és műtrágya, valamint növényvédőszer nem rontja. A csa• a#© '--------------------------------------------I a lakásokból " tornázatlan területek szennyvizei azonban veszélyeztetik a termőföld minőségét is,

* a h Hrrónpn

______________________ mert szikkasztással a talajba jutnak, s nagy területeket szennyeznek el. A nehézfémj Kerület Lakásállomány szénhidrogén közvetlen gaz- villamos fu- egyéb tüzelőalapú távtü- tütesü tesü anVaq (szén. fa. mel szennyezett szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása súlyos környezeti

téses hto) fütéso ártalmat okozhat.

1980 1985 1980 1985 1980 1985 1980 | 1985 1980 1985

7-----------------------------16 132 16 400 1 713 1713 932612113 700 770 4393 1 804 A Fövárosi KöjAL 108 mintavételi ponton vizsgálta a talaj nehézfém szennyezettii. 38478 41900 922 922 22 824 29013 740 814 13992 11151 ségét. A talaj ólomszennyezettsége a városközpontban, a fő autóutak és -pályák

41 097 52 100 24413 35780 6470 8033 790 319 9965 8 168 mentén, a repülőtér, valamint az ipari centrumok körzetében (Xlll., XVI., XX.,

IV. 29351 36000 10213 21 877 4 340 5 443 139 153 14659 8 527 W11 . . , ......

v 2027720400 600 600 14 274 13 583 1131 1244 4 272 4973 XXII. kér.) a legmagasabb. A talajminták 22%-a tartalmazott több olmot a megenvi. 27121 27200 800 800 16 309 16 656 401 440 9611 9304 gedhető mértéknél. Az említett iparterületek körzetében a talaj kadmium, réz- és

V" 36 883 36 900 600 600 20 942 21 576 640 704 14 70114 020 rinkc/PnnvezettSéae is maaas

vili. 41 683 41 300 3 036 3 036 18 840 23 503 687 7561910014005 cinkszennyezensege is magas.

IX. 33 057 33 600 7 581 7 823 13 069 16 240 587 646 11 820 8 891 , , . , „.

..................................................................................................

X 31 207 34600 4460 16075 5554 6 920 106 1172108711488 A barlangok hozzávetőleges felszíni térségéit a 21. számú tervlap tünteti fel,kialakíxi. 60 092 65100 26 821 33 816 18955 25409 922 1014 13394 5 861 tásukkal és elhelyezkedésükkel részletesen a 2.8 fejezet foglalkozik.

XII. 29324 31 300 200 200 19 743 21 642 1 100 1 210 8 281 8 248

XMI 51 842 59000 19575 24533 20 398 23511 164 180 11705 10776 a barlangok feletti területek hasznosítása befolyásolja azok állapotát. A csatornaXIV. 58 370 59 800 17 710 18 172 19 208 24 208 1 643 1 807 19 809 15 613 ... " . . . . ... , ... , • ** ux

xv 36 060 37 400 16 286 16 286 i ii7 3 403 209 230 18 532 17 482 hálózat szivárgása és a csatornázatlan területek szennyvízszikkasztása miatt a hevxvi. 24 334 26 400 - - 4 761 6 335 349 383 19244 19682 források vizei bakteriológiailag kémiailag szennyeződnek, a barlangok falai, a cseppxv" 18 254 25 200 - 5854 1 974 2 567 173 190 16 107 16 589 kpn7ndménvek károsodnak (dI Pálvölavi barlana)

xvm. 3169336000 6 971 8 627 2 424 7555 so 882221819730 KepzoamenyeK xarosoanaK tpt. raivoigyi Dariang).

XIX. 22 300 28 500 2 745 8 891 4 641 9 094 41 45 14 873 10 470 * , , , .................... x i •• . l. i i * x * u i i

XX. 36 908 39 600 3 882 4 777 4 669 13 630 277 3052808020888 A pincerendszerek különböző korú mészkövekben, olykor természetes barlangok

xxi. 2574931600 6711 10521 4621 7309 24 271439313743

________folytatásaként alakultak ki: a Várhegy alatt, Kőbányán, Budafokon és Nagytétényből______________16597 19 30Q 2133 2744 2240 5 858 145 160 12 079 10538 ben A pincerendszerek rossz állapota, nem megfelelő szilárdsága — különösen a

ötleten:

___________726 789 800 600157288 22314723665flj3o3901 10548 11602312295261950 XXII. ker.-ben - az épített környezetet, a felettük levő épületeket, infrastruktúrát

veszélyezteti. Ezzel a környezeti ártalommal - mint az épített környezet részével - részletesen a „Települési környezet" fejezet foglalkozik.

Budapest csúszásveszélyes területei természetes és mesterséges tényezők komplex

2.13 KÖRNYEZETVÉDELEM egymásrahatásából alakultak ki. A területek többségének alapkőzete a budai márga

és a kiscelli agyag, ill. a pesti oldalon a pannon agyag. A szikkasztás káros a csúszás A környezetvédelmi törvény értelmében a terület és településrendezési tervezés fo- feltételeinek kialakulása szempontjából, mind a már megcsúszott, mind a csúszásra

lyamán a környezetvédelem szempontjait figyelembe kell venni. Részben a szakági hajlamos területeken. A már megcsúszott terület megfelelő ellenintézkedéssel (szimunkarészek eredményeinek összegzéséből, részben önálló környezetvédelmi ága várgók, támfalak, tereprendezés, csatornázás stb.) állékonnyá tehető. Budapest tezati vizsgálatokból állapítható meg a főváros környezetének jelenlegi helyzete, rületén a BVSZ 5. sz. melléklete alapján 33 nyilvántartott csúszásveszélyes terület

veszélyeztetettségének mértéke. Külön rész taglalja a zaj- és rezgésvédelmet. Erre található, ebből 27 a budai, 6 a pesti oldalon,

azért van szükség, mert a korábbi ART-k nem tartalmaztak ilyen vizsgálatot, ill.

. x . u ...... !*•••»•*

____i___„A.mLoHA A budai oldalon a felszínmozgatást természetes és mesterséges (szikkasztás, alábátervet, ugyanakkor egyes városrészekben - ku onosen a közúti forgalom novekede »

\ ... , . x- . nvászás) ténvezők okozzák a felszínmozgás az épített környezetet károsítja. A pesti

se miatt — a zajártalom az egyik legsúlyosabb környezeti ártalom. Kulon fejezet y y * , ífaie,í,,mx>-»n<sc miatt

*. .. . . ••., . , .. . .. x i ix x xi ix x • oldalon mesterséges tényezők okozzák a talaj elmozdulását. A felszínmozgás miatt

tárgyalja a települési környezet összefoglaló értékelését is. , . ....

a terület beépítésre alkalmatlanná válik.

Felszínmozgás veszélye miatt teljes építési tilalom van a III. Bécsi út I. II. III. számú A FÖLD VÉDELME feltöltött bánya helyén, szikkasztási tilalom pedig 6 helyen indokolt: a II. Apostol

út, Endrődi S.út,Bimbó út,III. Róka-hegy,XII.Kútvölgyi út,Normafa lejtő környékén.

Az 1987. évi földhivatali földnyilvántartási adatok szerint a főváros területének

közel 30%-a, 15 402 ha áll mezőgazdasági művelés alatt. Ezen kívül a termelést szol- A BVSZ-ben és a MAFI vizsgálata szerint nyilvántartott felszínmozgásos terul6t8ket

gáló művelési ágakhoz sorolható a 4881 ha erdőterület és az 53 ha nádas. A nagy- a 21. sz. térkép szemlélteti. A MAFI elkészítette Budapest építésföldtani térkepüzemek használatában 8400 ha mezőgazdasági művelésű terület van. A város fejlő- sorozatát. Az itt feltüntetett felszínmozgásos területek némileg férnek a BVSZ

désének következményeként az elmúlt középtávú tervidőszakban a mezőgazdasági területeitől, ezért a kerületi ART-k készítése során ujabb vizsgálatokra lehet szükség.

területből 1557 ha-t vettek el. Az elvont földterületekből 858 hektárra erdőt telepi- A főbárosban 120 bánya, ill. anyagnyerő hely található, melyek összterülete mintegy

tettek, ami környezetvédelmi szempontból igen előnyös. A többi terület elvonására 65Q ha A 12 működő bánya a lakott területektől távol helyezkedik el. A felhagyott

a koncentrált lakásépítés, autópálya-létesítés stb. okok miatt elkerülhetetlenül szűk bányák száma 108, ebből 47 feltöltetlen. Közülük néhányat természetvédelmi teség volt. A nagyobb lakótelepek (Békásmegyer, Káposztásmegyer) a fővárosi átlag rületté nyilvánítottak, ezek földtani kutatási-oktatási célokat szolgálnak. Ilyenek

nál gyengébb minőségű mezőgazdasági területekre kerültek. a X| kér ördögorom kőfejtő, a III. ker.-i Róka-hegyi bánya és a II. ker.-i Faze—— .../© Ili iÉtspiS

%\ 55