1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

47

'!XQ'XfcXQ-© ‘' ■ tt”'' ■'' | : \'’:'X; X ‘ 1

2.2 NÉPESSÉG 23 KÖZPONTRENDSZER

Budapest népessége 1970-1985 között 75 ezer fővel, azaz 3,7%-kal növekedett. A főváros területi szerkezetét a történeti fejlődés során kialakult gyűrűs, illetve kör

rX© Ezen idő alatt 401,3 ezer ember született és 457,7 ezer halt meg a főváros- cikk alakú funkcionális zónák jellemzik. A funkcionális zónákban - a közlekedési pi fX. bán, tehát természetes fogyás következtében 56,4 ezer fővel csökkent volna a hálózat csomópontjai által determináltan - sűrűsödési gócok alakultak ki az intéz*

j népesség száma, ha a vándorlások nem növelték volna 131,4 ezer fővel a lakosságot. ményhálózatban, amelyek a város szociális ellátórendszerének műszaki-fizikai rendi* a i . < x m ia ■ „4ma an «7or fni/»i a nwnnHfioc u • i szerét képezik. Az intézményhálózat tömörülése folytán sajátságos központrendszer

■K; ; A gyermekkorú népesség (0-14 evesek] s áma 90 e e, fővel, a nyugdíjas korúak jött lé,re, amely együt,al ar elláfásszeryezés alapjá. is képerhefi.

(55—X ill. 60—X éves) száma 55 ezer fővel növekedett, ugyanakkor a munkaképes

korú népesség száma 70 ezer fővel csökkent. Budapest központrendszere alapvetően két tényező, mégpedig

. , , , , . .... xx* , „iryy.-iit iri«c-7 a l- Kan pt u _ a történeti városfejlődés, a hagyományok (31-es és 32-es építési övezet), valamint

A lakónépesség városon belüli mozgását az elmúlt időszakban az jellemezte, hogy elmúlt w<st óv/ti+nH x ( •, i ■ x - , x •

... . „ ... . „ ~ az elmúlt két évtized tudatos városfejlesztesi-decentralizálási, tömeges lakásépítési

a város belső területem jelentősen csökken, a lakosságszám. ugyanakkor a kulsó revékenysége 133-as építési övezeti révén

kerül,ekben dinamikusan növekedett. A népességváltozás terület, megoszlásának a|aku|, ki A központrendszer jelentőségé, az ott koncén,rálödó intézmények és

főbb adatai a következők: tercier, valamint kvaterner munkahelyek adják. Ezen túlmenően a központrendszerhez jelentős forgalmi csomópontok is kapcsolódnak.

BUDAPEST LAKÓNÉPESSÉGÉNEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (ezer fö) 2.2-1 tébié,.t A közPontkéPző intézmények (közép-, felsőfokú, országos és nemzetközi jelentőségű) koncentrálódása révén különböző, vagyis

^———p———_ - középfokú,

fa ... . . . 1970 I 1980 ' 1986 Változás%a -felsőfokú.

Területi csoportok * . , 1Q,n .. ictwiwivu,

január T 1970 85 kozott — országos és nemzetközi

Központi fekvésű kerü- szintű központok jönnek létre. (Az alapellátás intézményei nem központképző jelleletek (l., V—IX.) 562,1 455,3 393,5 -30,0 gűek, bár koncentrálódhatnak egy-egy területen, de funkcionálisan nem igényelnek

Budai kerületek központi elhelyezést, tervezésük a kerületi ART-ek keretében oldandó meg.)

i (II., III., XI., XII., XXII.) 462,3 543,0 573,0 +23,9 . , 100C . . .

I , A kozpontrendszer vizsgálata során 1986-ban - az 1976 óta érvényes övezeti terv tePesti oldal átmeneti rületi rendszere alapján - 1688 intézményt rendszereztünk. Ezek ellátási területük

(X^xm^xívT 375 9 408 6 396 2 + 54 nagysága, illetve vonzáskörzetük és funkciójuk alapján az alábbi megoszlást tükrözték:

Pesti oldal peremkerületei (IV., XV-XXI.) 600,8 652,4 713,3 *18,7

összesen: 2001,1 2059,3 2076,0 ♦ 3,7 KÖZÉPFOKÚ FELSŐFOKÚ ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI

657 db; 38,9% 407 db; 24,1% 624 db; 37,0%

A központi fekvésű kerületekben 30%-kal csökkent a lakosság száma annak ellenére, A megvizsgált és rendszerezett intézmények 54,1%-a - 913 intézmény - feküdt az

hogy a lakások száma lényegében nem változott. Ez a csökkenés részben a lakás- egyes (főközpont, városrész-és kerületi) központok területén. Közülük

viszonyok javulását tükrözi, részben azt mutatja, hogy e kerületek lakóértéke - 319 középfokú,

csökkent. Nem jelent vonzerőt a leromlott épületállomány, a helyenként túl sűrű — 202 felsőfokú,

beépítés, a korszerűtlen lakások magas aránya. Ez lemérhető abból is, hogy ezek- — 392 országos és nemzetközi jelentőségű volt.

ben a kerületekben az idős korú népesség aránya messze meghaladja a budapesti ...... .. , , , . , , . ... , . K s r M Budapest főközpontjában koncentrálódik 129 középfokú, 138 felsőfokú, 340 orszáa 9°s és nemzetközi intézmény. Ily módon a városközpontban található

A budai oldalon a népességszám 23,9%-kal nőtt. Ennek oka, hogy az itt létesült — a középfokú intézményhálózat 19,6%-a,

nagy lakótelepek mellett folytatódott az ún. zöldövezetek telkes lakóterületeinek - a felsőfokú intézmények 33,9%-a, és

beépülése is. — az országos és nemzetközi intézmények 54,5%-a.

A pesti oldalon a városmaghoz csatlakozó és átmenete, képező kerületekben a né- f6kÖ2pontja . , pesti oldalon nagyjából a Duna és a Nagy

pességszám 5.4%-kal növekedett.. Ennek oka nehány nagy lakótelep felépítése vol . ^ ^ Bu(Ján a Vá(n d,illetveaVrzivárosésa Krisztinaváros egy

A népesség növekedése 1970-1980 között még erőteljes volt 8.7%-os értékével. rés;e _ funkcloná|isan a; ors2ág, Rés,-megye és a főváros központja, de jelentős

de a VI. ötéves terv időszakában csökkenés indult meg. középfokú intézményi koncentráció is. Különösen jelentős az országos és nemzetA pesti oldal peremkerületeiben a népességszám 18,7%-kal növekedett. Ennek közi intézmények koncentrálódása, amely területileg az V. kerület 02, 03, 05, 06,

oka néhány nagy lakótelep építése mellett a számottevő családiházas és kisebb 07 és 08 városrendezési körzeteiben tömörül. Funkcionálisan az államigazgatási,

mértékben a társasházas lakásépítés volt. A növekedés üteme a VI. ötéves terv idő- az államhatalmi, a hivatali (vállalati, igazgatási), a pénzügyi és a kutatási tevékenyszakában jelentősen felgyorsult, a budapesti lakásépítésen belül az e térségre jellem- ség uralja a főközpontot, de jelentékeny a színházak (Nagymező u. környéke) és a

j ző magánlakásépítés részaránya növekedett. kereskedelmi intézmények koncentrációja is.

• ■ - - - i ti---------------------©©fo1------------------------------------------------------------------------------1