1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
2. A VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE elemeket a műszaki-fizikai hálózatok sűrű szövevénye, valamint a népesség bonyolult,több irányú mozgásai fogják össze egységes rendszerbe. Budapest hazánk egyet- ; len számottevő, monocentrikus típusú agglomerációjának központja is, területi és- ^ -T-r-rtan funkcionális rendszere a történeti fejlődés során alakult ki. 2.1 A TERULETFELHASZNALÁS ÉS TERULETSZERKEZET A várostest négy — jellemző — általában gyűrűs jellegű területrészre, — zónára osztható, melyek létrejötte ismét a történeti fejlődés társadalmi-gazdasági összefüggései - A főváros területszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemeinek (lakó-, ipari és nek következménye. Ezek: zöldterületek) elhelyezkedése, a beépítés intenzitásának változása és a különböző szintű központok eloszlása, egymáshoz és a környezethez viszonyított helyzete és ~ Az elsö zóna a tulajdonképpeni városközpont. A főváros országos jelentőségéből kapcsolatai határozzák meg. A szerkezet kialakulását, fejlődését befolyásolta a dóm- is következően itt koncentrálódnak a különféle közintézmények, melyek alapveborzat és a vízrajz, valamint a közlekedés gerinchálózata. tőén a központi irányítás és adminisztráció feladatait hivatottak ellátni. E tekintetben alapvetően az első munkahelyi zóna szerepkörét tölti be, jelentős lakóhelyi funkciókkal. E belső magot Pesten a teljes V. kér., valaminta Xlll., VI.,VII.,VIII., TERULETFELHASZNALÁS jx,, továbbá Budán a II.,I. és XI. kerület közvetlenül hozzácsatlakozó belső részei alkotják. A pesti oldalon a kereskedelem és az államigazgatás, valamint a hivatali Budapest lakóterületeit az alacsony laksűrűségű területek nagy kiterjedése jellemzi. é)et konCentrálódik. A kereskedelem és szolgáltatás szórtan de viszonylag igen A balparti sűrűn beépített zsúfolt - nemzetközi összehasonlításban jelentős kitér- szük területen _ elsősorban a magasabb minőségi igényeket szolgáló üzletek konjedésű - városmagot— elsősorban a sugárirányú főútvonalak közötti területeken - centrálódása révén főként a főútvonalak mentén és az V. kerület középső szétszórtan laza, családiházas részek veszik körül, ezt követi az egykori elővárosok részén összpontosul. Az á||amjgaZgatás és egyéb országos irányító funkciók az ún. jórészt kisvárosias zónája, majd egy újabb laza családiházas zóna. Ezt a gyűrűs hjvata|j negyedben (az V. kerület északi részén) sokasodnak; gyakorlatilag ez a teszerkezetet erősítették az újabb lakóterületek is, amelyek korábban a belső családi- rü,et g föváros egyik |egjelentősebb foglalkoztató központja, házas gyűrű elavult, vagy még beépítetlen területein, majd a megnövekedett város szélén, egykori mezőgazdasági területeken és a peremkerületek átépülő központjai- A városközponthoz kapcsolódik a budai Várnegyed. A terület műemléki adottsában létesültek. A sugárirányú út- és vasútvonalak mentén levő környéki települések gai, városképi jelentősége miatt az újjáépítést követően egyre inkább idegenforlakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a családiházas területek növekedése jelle- galmi, főként kulturális, vendéglátó negyeddé alakult át, bár mint lakóhely is számezte mottevő és kvaterner intézményekkel is rendelkezik. A kvaterner funkciók (kutatás, felsőoktatás) területileg szórtan, de jórészt szintén Az ipari területek a városközponttól északra és délre a Duna es a vasútvonalak mén- g városkozpontban összpontosulnak. tén (Óbuda, Filatorigát, Angyalföld, Újpest, illetve Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel és Lágymányos, Albertfalva, Budafok), valamint délkeleti irányban (Kőbánya) ala- - A városközpontot Budán keskenyebb, Pesten szélesebb gyűrűben a második zóna kultak ki és - néhány kivétellel (pl. XVI. kerület Honfoglalás telep) - ugyanitt fej- veszi körül. E központi fekvésű, eredetileg exkluzív és kispolgári lakónegyedeket lödtek a közelmúltban is. a főútvonalak mentén kereskedelmi-szolgáltató területek bontják részekre. Ezek tulajdonképpen a városközpont kinyúló „csápjai”. Ebben a zónában a történeti Nagyobb összefüggő zöldterületek a pesti városmag szélén (Városliget. Kerepes, te- ,unkciö,ál.ás következtében elég nagy a lakó- és munkahelyi funkciók keveredése, mető, Népligeti, a szigeteken, a Római parton, a budai hegyvidéken, valamint a reg, Nagyobbrészt itt találhatók az elavult, rehabilitációra szoruló területek is (első városhatár mentén alakultak ki. A beépített területek növekedésével a természeti és lakóhel i zóna) művi környezet egyensúlyának fenntartásához szükséges mértékű zöldterületek növekedése nem tudott lépést tartani. A beépítéssel elaprózott zöldterületek — néhány — A városközpontból kifelé haladva, a sugaras kivezető főútvonalak mentén, mintúj lakótelepet kivéve — a művi és természeti környezet között a megfelelő egyen- egy ezekre felfűzödve található a harmadik, már nem teljes gyűrű alakú zóna {A súlyt nem tudták fenntartani. második munkahelyi zóna.) A zónát a síkvidéki és Duna-parti területeken (Pesti síkság, Kelenföld, Óbuda) a történeti fejlődés hozta létre. A budai hegyvidék A nagy kiterjedésű, de lényegébe,, egykozpontu foyárosban a lakosság ellátásában megbontja a gyűrű területét, mert a terep-és környezeti adottságok „kiékelik" mutatkozott területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1970. évi általa- . „ „%kl .. . .. . .. , . i, ■ ^ , y - , az ipari gyuru ENy-Ny-i, kb. 1/3 részét, nos rendezési terv alapján tobbfokozatu alkozpontrendszer (városreszkozpontok) fejlesztése kezdődött meg. Hagyományos közlekedési csomópont körül épült a Az iparosodás kezdeti szakaszában az akkori városperemre települt a gyári nagydél-budai, újkeletű közlekedési csomópont körül az Örs vezér téri városrészközpont. jpar, ennek következtében ipari telephelyek uralják ezt az övezetet. JelentőségéA régi peremkerületi, illetve elővárosi központok továbbfejlesztésével épül Óbuda, ben ez a főváros második legfontosabb foglalkoztató területe (pl. a József- és Újpest, Kőbánya, Rákoskeresztúr, Kispest, Pesterzsébet és Csepel központja. Ferencváros külső része, Kőbánya). Az ipari zónát körcikkhez hasonló alakú ' | , . „ , , . .. . lakóterületek szakítják meg, ez egyben a második lakóhelyi zóna. A mozaikos Budapest terű etfe használasi merleget övezetenként a 2.1 — 1. tablazat mutatja be. ....... . . , _____ M a gyűrű a zónák közül mind beépítése, mind pedig a tevékenységek megtelepedése szempontjából a legvegyesebb összetételű. Egyes esetekben — főként tömegköz- TERÜLETSZERKEZET lekedési csomópontok közelében - kisebb (elsősorban kereskedelmi jellegű) központok is kialakultak. A zóna lakóterületei három alaptípusból tevődnek össze, Budapest, a társadalmi-gazdasági tevékenységek területi koncentrációja révén jött az egyik a régi munkáskolóniák, a másik a családiházas külvárosok, a harmadik az létre. Az egyes tevékenységek térben elkülönültek és ezeket a funkcionális területi új beépítésű lakótelepek típusa. ^ ** *** *** 4 ffi* fi.■ »«* • 4® fl Vj©# 15
