1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

39

A huszadik században a város növekedése tovább folytatódik. 1941-re Budapest la- BEVEZETÖ kossága eléri az 1,2 millió főt, ugyanakkor a környező települések lakossága is rohamosan emelkedett. 1950-ben a környező települések Budapesthez csatolásával létrejött a 22 kerületet magába foglaló, 1,590 ezer lakosú 525,15 km2 kiterjedésű mai

1.1 BUDAPEST KIALAKULÁSA főváros. A városépítés a II. világháború okozta pusztítások helyreállításán túl az

egyes városrészek kiépítettségében, felszereltségében és ellátásában mutatkozó el- Budapest az ország fővárosa, a Duna két partján terül el. Területének egyharmada a térések megszüntetésére irányult,

hegyekkel övezett budai, kétharmada a síknak tekinthető pesti oldalon fekszik.

Ezt a térséget a földrajzi környezet, a domborzati és éghajlati viszonyok már az idő- ^ 2 buqapest HELYZETE AZ ORSZÁGBAN

számítás előtti korokban alkalmassá tették emberi településre. Barlangokban i.e.

10 000 körüli időkből származó emlékek maradtak fenn és ettől kezdve minden n , , , . .. , , , ...

további évezredből maradtak nyomok az itt élő emberekről. Az időszámítás előtti Budapest európai összehasonlításban is jelentős nagyváros, mind területi kiterjedése,

utolsó évezredben eraviszkusz települések találhatók e vidéken, amelyeket az ókori naPe0se9sz ma aZ6r °', aZ,°rSZ 9 ,akossá9ának közel 20%-a) tekintetéRómai-birodalom terjeszkedése nyomán, időszámításunk kezdete körül katonai 6n' , to °rSZ 9 A Ir S to sz^nbeffiy® — működik a felsőfokú intelepülések váltanak fel (Aquincum). A feltárások tanúsága szerint a közel négy év- Z„m„n^e tóto S en e9Y Je en* s kiterjedésű (1 145,0 km3) agglomerációs

századon keresztül fennállt település a kor magasszintű művészi és technikai meg- to .to szervezo ozP°ntJa' teru ete9Ys 9 ez az 1005/1971. (II. 16.) sz. Kormány

oldásaival épült ki. A magyarok a tizedik század fordulóján telepedtek meg e térség- atIto!, Q e*to« S tart0ZI*c' ^nnek az övezetnek a kiterjedése azonban

ben, főként a mai Óbuda területén és Csepelen; településeik a tatárjárás során sú- 32 . en SZ *ett S 3 in|szlertan cs 1027/1986. sz. határozatával jóváhagyott

lyosan károsodtak. Ezt követően az újjáépítés során Óbudán, Pesten, a Várhegy alatt region is ren ez si terv meg I apításai szerint több vonatkozásban lényegesen

városias települések épülnek, a térség kereskedelmi szerepet tölt be, a budai Vár- nagyo . oz po ue t s szempontjából például 66 település tartozik a főváros

hegyen felépített királyi várba települ a központi királyi hatalom. vonzáskörzetéhez. A nap, munkaerőingázás még ennél is több, közel másfélszáz települést érint, az ingázok 86X>-a e területekről utazik naponta budapesti munkahelyek*

A reneszánsz idején Buda erős központi hatalom, európai jelentőségű, élénk és ma- re.

gasszínvonalú művészi-kulturális életű székhely. E kor emlékei a felszabadulás utáni A fővárosban található munkahelyeken a szocialista iparban foglalkoztatottak

ásatások nyomán kerültek felszínre. 23%-a (338,5 ezer fö) tevékenykedik. E munkahelyek állóeszköz értéke az országosA késői középkori magyar államiságnak, a gazdasági-kulturális fejlődésnek a török na^ a* az előálIított ipari termékek volumene a 35%-a, az exportra kerülőknek

hódítás vetett véget. A harcok megakadályozták az iszlám nyugat felé irányuló to- ma9 ennél is nagyobb, a 40%-a. A vázolt adatok és arányok a fővárosi funkciótól

vábbi terjeszkedését,de a 150 éves török uralom messze visszavetette a fejlődést,pusz- függetlenül is magyarázók Budapestnek az egész országra kiterjedő vonzását,

tulást okozott, amelyet betetőztek a Buda visszafoglalását célzó ostromok. Az 1686. évi döntő ostrom során romhalmazzá vált Buda és a többi település.

1.2-1 ábra

A XVIII. században főként a kereskedelem fejlődése révén gyors ütemü városfejlődés ..xy\

kezdődik. Újjáépülnek az egyes településrészek; Buda, Óbuda, a Víziváros és Pest. A / , s.jr -A

Duna mint vízi út, átkelőhelyei pedig mint a szárazföldi utak csomópontjai az orszá- v ~í° tttt'Í—Y j VA

qos és közép-európai kereskedelem fellendülését segítették elő. A XIX. században v -" - J J\ K ‘tv# s » fo oUjLfcr

3 ^ r f T\ f tó. > V/

Buda katonai és közigazgatási központként is fejlődött, Pest a gazdasági életben töl- fi v ( ?» 0 o y „• / fTTi «V « r

tött be egyre növekvő szerepet. Lakossága gyorsan növekedett, a város terjeszkedett. £ v- 4 , 5 lyrv-fipB ’J \ /

Nagyobbszabású városbővítés során a Lipótváros már rendezési terv (1795) szerint \ * o , . 0 « ^0* # í-\ Jy "‘Jfi

jött létre.A fejlődést a török hódoltságot követő Habsburg uralom ellen kialakult nem- r0 - ■y—ü © . JaBv A tt vtófö J

zeti tudat is segítette.Megjelent a század közepén a klasszicista stílus,a nemzeti kultúra ^ v }

jegyeit hordozó és annak további erősödését elősegítő olyan épületeivel,mint a Ma- tár© ^ XC

gyár Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum,a Nemzeti Színház, a Lánchíd stb. <-+ fi fo 1 ./y Jj ; \ V

•s toT" |^^\,\ \\: >V’c© fi

Az ipari forradalom az országban a mai főváros területére koncentráltan hatott. V r « s y y y * \ / " #."..««»?'

A vasutak építése az ipar erőteljes fejlődését eredményezte. Ez a népesség gyors #

fc Kaposvár T ° 1 " ©Í. \ ' '

növekedését vonta maga után. A XIX. század közepén mintegy 150 ezer ember élt a > o • J Y7 £ ,.J VTfofo fo

három városban (Buda-Obuda-Pest); egy negyed századdal később már közel 300 * - ,.Y $'©

ezer és a századfordulón már közel 700 ezer fő. Óbudát, Budát és Pestet 1873-ban N , tt '

egyesítették és Budapestnek nevezték el. \.^ X L *

A nagy ütemű népességnövekedés a város terjeszkedésével járt. Ez az időközben lét- a/ággiomtáció határa

reiött Fővárosi Közmunkák Tanácsának tevékenysége következtében tervezetten — megyehatár

. x * megyeszékhely

ment végbe, főképp 3 belső városrészekben. 1873-ban a város akkori területére sza* a legfontosabb útvonalak

bályozási terv készült, amelynek alapján kialakult a mai, de a korábbi évszázadok ha- YC foiyó-vWeiüiet

gyományait is magába foglaló, gyűrűs-sugaras rendszerű városszerkezet.

ffef y i ©) 1 -----------------------------