1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
278
— — ■ - - 1—«""/mm 4 ■ •-»** I Jl ' -M ' I A főváros egészségmegőrzési programjának feladatterve Európában hazánkban a legmagasabb a halálozási arányszám: 13,8 ezrelék és a fővárosi arány még ezt is meghaladja: 14,9 ezrelék. 1985-ben Budapesten 21.98o főt nyilvánítottak rokkanttá, mig az ország összes többi rokkanttá nyilvánítottjának száma 51.395, vagyis a fővárosban majdnem feleannyi, mint az ország többi részén. A betegségek jellege, kórtana és életkor szerinti összetétele j egyértelműen arra utal, hogy az egészségi állapot rosszabbodása döntően olyan életmód következménye, mely rendkivüli módon megnöveli az idült, nem fertőző megbetegedések kialakulásának valószínűségét, kockázatát. A fővárosban az egészségre káros urbanizációs ártalmak halmozottan és összetetten jelentkeznek, a metropolisz jelleg kedvez az egészségtelen szokások és életmód elterjedésének. A halálozást és a rokkantságot döntően befolyásoló betegségek kialakulásához több kockázati tényező együttes fennállása szükséges. Az egészség semmi mással nem pótolható érték az egyén, a család és a társadalom számára. Az egészség nem azonos a betegség hiányával, hanem a testi, szellemi és szociális jólét állapota. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, ezért a lakosság egészségének megőrzése, az egészségi állapot javitása össztársadalmi feladat, fontos nemzeti érdek. A lakosság egészségi állapotának alakulása szoros összefüggésben van gazdasági, társadalmi, politikai céljainkkal és befolyásolja annak megvalósítását. Az egészségi állapotot befolyásoló okok összetettségéből következik, hogy a kedvezőtlen tendenciák megállítása, a lakosság ■w JiSli I * I II íli
