1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
204
Az 1976-85. közötti immissziós adatok és az emissziócsökkentési terv alapján a főváros északi részének fontos szellőzőcsatornája. A budai hegyvidék kiemelt övezelevegőminőség alakulása viszonylag jó közelítéssel prognosztizálható. Az emisszió- teiben a beépítési előírások szigorú betartása a városklímatikai és tájképi szempontcsökkentés hatására további javulás várható az SO, immisszió terén. Az éves átlag- ból is fontos zöldfelületi jelleg megőrzését szolgálja. érték tovább csökken, az ezredfordulón elérheti a 0,02 mg/m3 értéket. A lakásfűt s A főváros belső kerületeiben a városrehabilitáció során a biológiailag aktív felületek korszerűsítésével csökkenni fog a téli félévben a normatúllépések gyakorisága. A por erőteljes növelésére kell törekedni. A belső udvarok intenzív parkosításával, fásított szennyezettség enyhén csökkenő tendenciájú, 2005-ben 80—90 t/km2 éves átlag vár lakóutcák kialakításával az aktív felületet 25—35%-ra kell növelni. Az iparterületek ható. A nagyobb építési területek körzetében, lakóterületek bővítése, infrastruktúra fásításával nagy területek mikroklímája lenne javítható (pl. Ferencváros). A lakótefejlesztése miatt huzamosabb ideig magas porszennyezettséggel kell számolni. A koz- lepeken meg kell építeni az elmaradt lakóterületi közparkokat (lásd 3.8.2 fejezetlekedés emissziója miatt a nitrogénoxidok mennyisége nagyobb, a szénmonoxidé ki- rész). A társas- és családiházas területeken a biológialag aktív felület aránya általában sebb mértékben emelkedni fog. A forgalmas közlekedési területek mentén lényege- el^rj gs meghaladja a minimálisnak tekintett 55%-os értéket, de korszerű területtakasen nagyobb lesz a normatúllépések gyakorisága. Néhány, jelenleg kevésbé szennye- rékos beépítéssel az aktív felület tovább növelhető, a kertterület jobban hasznosítzett területen erősen növekedni fog az NO, immisszió (a III., XI., XIV., XX. és XXI. ható. kerület egyes részein) részben a közlekedés, részben az ipari emisszió következtében. A föváros zö|dfelületi rendszerének fejlesztése során a növényállományt a helyi környezeti adottságok figyelembevételével kell megválasztani. Csak az ökotóphoz jól alkalmazkodó növényzetnek van kondicionáló és esztétikai értéke. 3.13.4 AZ ÉLŐVILÁG ÉS A TÁJ VÉDELME Az élővilág védelmét a természetvédelmi területek kialakítása, az erdőterületek fej- 3 13 5 HULLADEKGAZDALKODAS lesztése, a nem védett tájban a biológiailag aktív felületek növelése szolgálja. Ezért az élővilág védelmén belül különösen ezzel kell foglalkozni. A város növényállománya- a fő éghajlati adottságok mellett - döntő szerepet játszik a városklíma meghatáro- A települési szilárd, illetve ahhoz hasonló összetételű hulladék kezelése, ártalmatlanízásában, javításában. A zöldfelületek értékes rekreációs területek, s emellett tájkép- ^ iH hasznosítása közegészségügyi szempontból nyilvánvalóan nagy jelentőformáló, esztétikai hatásuk sem elhanyagolható. A környezeti elemek védelme és a s^g„ korszerű, biztonságos hulladékgazdálkodás egyben az élővilág és táj védelmének is a( . A települési szilárd hulladék mennyisége évről évre nő. A mennyiségi növekedés évi 2%-ra tehető így az 1986. évi 4,6 millió rrv' hulladék 2005-re elérheti a 6,7 millió Az élővilág és táj védelmét legközvetlenebbül a természetvédelmi területek kijelölése m3 mennyiséget Az 1987 -2005. év közötti időszakban 108 millió m3 települési és fenntartása szolgálja. A természetes ökoszisztémák már csak igen kis területen lel- szj|árd j||etve ahhoz hasonjó összetételű hulladék keletkezésével lehet számolni, hetők fel a fővárosban, s ezek többsége már védett. A rendezési terv a tétényi fenn- ' , síkon javasol új természetvédelmi területet a karsztkopáros ökoszisztéma egy jelleg- A fővárosban keletkezett hulladék ártalmatlanítása rész en ren ezett éra ssa , zetes részének megőrzésére. A pontos területet botanikus szakértők bevonásával kell részben a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben való elegetesse tort ni kijelölni. A mesterséges ökoszisztémák közül a történelmi múltú, gazdag és értékes A fővárosban a lerakási lehetőségek legújabb áttekintése alapján a XVII., Micsurin növényállományú városi park, a Margitsziget védelme indokolt. A Budai Tájvédelmi úti meglévő lerakóhely területi és magassági bővítésével, továbbá a XX., Péteri major Körzet bővítését a túlterheltség okozta környezeti ártalmak indokolják. A II. kerü- új homokbányájának feltöltésévellehet számolni, összesen 1,6 millió m3 kapacitással, leti Vörös-kővár területét - erdősítés után - a Tájvédelmi Körzethez lehet csatolni. A ma ismert, vagy még feltárható kisebb potenciális lerakók csak rövid időre — 1—2 A javasolt területek védettségi kategóriáját további vizsgálatok alapján lehet mégha- évre - adnak megoldást, a nagy befogadó képességű Solymár I. és pilisborosjenői tározni. működő téglagyárak agyagbányáinak igénybevételével reálisan távlatban sem számolA meglévő természetvédelmi területek védelmét a városrendezési tervek ágazati elgon- hatunk. dolásainak összehangolása segíti. A Budai Tájvédelmi Körzet tehermentesítését is A fővárosban és térségében további hulladéklerakó hely kijelölése feltétlenül szüksészolgálja a zöldfelületi rendszer fejlesztése, új parkok,szabadidő-központokkiépítése ges, mivel a meglévő és potenciálisan számbavehető lerakóhelyek kapacitása lényege(3.8 fejezet), továbbá az agglomerációs övezetben új kirándulóterületek feltárása. sen kisebb, mint a lerakási igény. Ha további új lerakóhelyek üzembehelyezésére A barlangok hatásos védelme elsősorban a felszíni területek védetté nyilvánításával nincs mdd< akkor a fővárosban 1991-től 2005-ig 53,9 millió m3 települési szilárd alapozható meg, mint a Pálvölgyi és Szemlőhegyi barlang esetében. A talaj és a talaj- hulladék ártalmatlanítása megoldatlan marad. vizek szennyezettségének részletes vizsgálata alapján lehet a részletes tervek készítése A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben jelenleg az üzem kazánjainak átépítése folyik, során kijelölni azokat a felszíni területeket, amelyekre teljes szikkasztási tilalmat kell teljesítménye az átépítés ideje alatt - 1990 végéig - 1-1,4 millió m3/év, 1991-től elrendelni. A Merzse-mocsár területét a tervezett M4 autópályától széles véderdősáv- pedig évi 2 millió m3. Igy a Mű teljesítménye 1987-2005 között 34,6 millió m3 -rel val kell védeni, vízgyűjtő területén pedig tilos a talaj bármiféle szennyezése. A talaj- vehető figyelembe. További hulladékhasznosító mű létesítése feltétlenül indokolt, és talajvizek fokozott védelme a kőérberki szikes rét és a keserűvíz források vízgyűj- üzembelépésével 1996 előtt azonban reálisan nem lehet számolni. A Budapestre tető területén szükséges. Az M3 út mentén véderdőt kell telepíteni a közlekedési lepítendő mű célszerű teljesítménye évi 2 millió m3-ben jelölhető meg, így 2005-ig emisszió megkötésére. 2q mjujó m3 -t tud ártalmatlanítani. A lakóterületek fejlesztésével, kiépítésével tovább már nem csökkenthető a városi A két művi berendezés 1996-ban a keletkező települési szilárd, illetve ahhoz hasonló légcsere. Az Aranyhegy beépítése során figyelembe kell venni, hogy a patakvölgy a összetételű hulladék mintegy 70%-át lenne képes hasznosítani. Ez az arány a 2005. évre a hulladék mennyiségi növekedése miatt mintegy 60%-ra csökkenne. <i°\ ♦ . .»•* i®
