1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
202
zése - geológiai szempontból - Vácduka körzetében lehetséges. A lerakó kapacitá- kiépítésével a sűrűn beépített területeken is növelhető a rekreációs terület. A város sa azonban csak 220 ezer m3, tehát a fővárosi szennyvíziszapok végleges, hasznosí- rehabilitáció során a beépítés lehetőség szerinti fellazításával, belső kert kialakításé tással járó elhelyezésére kell törekedni. A szennyvíziszap csak akkor használható fel val a közúti közlekedéstől védett, tisztább levegőjű szigetek jönnek létre. A tervezett a mezőgazdaságban, ha nem tartalmaz toxikus anyagokat, nehézfémeket. Ezért ki új útvonalak mentén gondolni kell az utat szegélyező fasorok, zöldsávok teruletigé kell építeni az ipari üzemek előtisztítóit, és a helyszíni kezelés után visszamaradt nyére. Különösen fontos a véderdő, védőzöldsáv telepítése az MO fővárosi szakaszai szennyvíziszapot a keletkezés helyén veszélyes hulladékként kell tárolni. Az ipari mentén, a fővárosba bevezető autópályák (M3, M2, M5) mellett. Ahol a főútvonal szennyvizek mentesítése a toxikus anyagoktól nemcsak a szennyvíziszap mezőgazda- mezőgazdasági területtel határos, utólag is el kell teleoíteni a véderdőt (pl az M3 sági hasznosítását segíti elő, hanem védi a csatornarendszert és a központi szennyvíz- rákospalotai szakaszán), a termőföld védelme, az ólomszennyezés csökkentése érdé tisztítókat is. Arra az esetre, ha az ipari előtisztítók nem készülnének a szükséges kében. Az utcák, utak, terek és parkolók intenzív fásításával a légszennyező anyagok ütemben, meg kell vizsgálni, hogy speciális hulladékhasznosítóműben való szenny- egy része megköthető. víziszap-égetés nem eredményezne-e gazdaságosabb megoldást. (A szennyvíziszap A területrendezés lehetőségei azonban nem elegendőek a közlekedés káros hatásának témájával még a 3.11.2 fejezetrész foglalkozik). enyhítéséhez. Alapvető ágazati feladat a gépjárműállomány összetételének korszerűA szennyvíztisztítók körül erdőt kell telepíteni. sítése, a javító-szerviz-hálózat bővítése és fejlesztése, a tömegközlekedési jármüvek A főváros és az agglomerációs övezet ivóvízének védelmét hidrogeológiai védőterüle- korszerűsítése, az elektromos járművek kifejlesztése és üzembehelyezése elsőként a tek szolgálják. Az övezetben jelentősebbek: a Szentendrei- és a Csepel-sziget a telepü leginkább szennyezett belvárosi térségekben. lésekkel együtt, valamint Ocsa, Alsónémedi térsége, a fővárosban a Margitsziget és Az országos közúti közlekedési terv forgalmi prognózisa alapján (az összes forgalom Obuda-Újlak térsége. mintegy negyede a fővárosban zajlik), továbbá a tervezett személygépkocsi állomány A rendezési terv feladatkörén túl fel kell hívni a figyelmet a takarékos vizgazdáiko- összetétele (a kétüteműek arányának csökkenése) és nagysága alapján a KVI elkészídás fontosságára. A kommunális fogyasztás és az ipari vízkivétel lehetőség szerinti tette az ezredforduló után várható emisszióváltozás prognózisát kerületi bontásban, mérséklése vízgazdálkodási és ipari ágazati feladat. az 1985- évi emissziós adatokhoz viszonyítva (ld. 3.13-1 táblázat). A nitrózus gázok emissziója a III., XIV., XVI., XVII., XX., XXI. és XXII. kerületben emelkedik az 1985. évi érték több mint kétszeresére. A lakásfűtés korszerűsítése csak részben ellensúlyozza majd a növekvő közúti forga3.13.3 A LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME lombó1 eredö légszennyezést. A lakásfűtésből származó szennyezőanyag változása a kerületi lakásszám és a fűtési A főváros levegőminőségét egyre inkább és egyre nagyobb területen a közlekedés mód változása alapján, illetve a lakossági energiafelhasználás szerkezeti módosulása emissziója határozza meg. Ezért a levegőtisztaság-védelmi tervben kiemelt fontossá- alapján prognosztizálható, (lásd 3 13 1 táblázat). A távfűtő művek kibocsátása az got kap a közlekedésből származó légszennyezés csökkentése, szinten tartása, illetve ipari emissziók között szerepel. 2005. évre a fővárosban a korszerűtlen fűtésű lakánövekedési ütemének mérséklése - a növekvő közúti forgalom ellenére. A város kü- sok aránya 10,6% lesz, néhány kerületben azonban viszonylag magas, mintegy 15% lönböző adottságú, beépítésű területein a várható levegőminőség változatos képet marad (X., XVI., XVIII. és XXII. ker.). A lakásfűtés emissziója látványos mértékmutat. Egyes területeken részben csökken a levegő szennyezettsége (fütéskorszerűsí- ben csökken: a kéndioxid és a szilárd szennyezők esetében 63%-kal, a szén monoxid tés, iparkitelepítés, építési terület megszűnésének hatására), másutt a területrendezé- 61%-kal, a nitrogén-oxidok pedig 25%-kal csökkennek Budapest területén. Az 1985. si eszközök nem elegendők a levegőminőség gyors romlásának megfékezéséhez (bel- évi emisszió 75-95%-os csökkenése várható az I., V., XIV. és XV. kerületben, városi főforgalmi utak és csomópontok környezete). Hosszú távon az 1985. évi A becs,és a pr0gnózis nagyfokú bizonytalansága miatt nem tartalmazza a korszerű emissziós érték 30%-ával csökken a fővárosban a levegő kén dioxid, 4%-kal a szén fütésbő| származó> a hagyományos fűtésnél lényegesen kisebb mennyiségű CO monoxid, és 33%-kal szilárdanyag tartalma, de 56%-al növekszik a nitrogénoxidok emissziót mennyisége. Az ipar szerkezeti átalakítása során a magasabb műszaki kultúrát igénylő ágazatok Hosszú távon a főváros közlekedésében résztvevő gépjárművek száma folyamatosan é|veznek e|önyt Az jparkitelepftés és a helyhez kötött légszennyező forrásoknál a emelkedik. Az átlagnál nagyobb mérvű lesz a növekedés a IV.. XXII., XXL, XX., korSzerűbb technológiai eljárások eredményeképp várhatóan csökken az ipari üzeés XIV. kerületben, e területek tervezett fejlesztései alapján. A gépkocsiforgalom je mek emissziója. Budapesten jelentős ipartelepítés - az Ócsai úti II. sz. hulladéklentős légszennyezést fog okozni az autópályák bevezető szakaszai és az MO fővárosi hasznosítómű kivételével - nem várható. A légszennyező anyagok változásának szakaszai mentén, valamint az új lágymányosi Duna-hidhoz vezető főútvonalak mel- prognosztizálásához a fenti területrendezési és ágazati döntéseket vette figyelembe lett a VIII., IX., XI., XX., XXI. és XXII. kerületben A belső kerületekben már ma g A becs|és alapjául szolgált az ipar jelenlegi és hosszú távra szóló energiafelis többnyire telített az úthálózat, itt átlagos emissziónovekedés várható. használása, és az üzemek önbevallása a kibocsátott szennyezőanyagokról, (lásd A közlekedésből eredő légszennyezés mérséklését szolgálja a közlekdési terv (3.9.1 3.13-1 táblázat). fejezetrész) az MO autópálya megépítésével, a városon áthaladó forgalom elterelésé A fbváros néhány kisebb térségében a lakóterületek, lakóépületek közvetlenül az vei, a főközlekedési utak áteresztőképességének növelésével, egyes területeken teljes, . üzemek SZOmszédságában találhatók. Ezekben a körzetekben nem a közlekedés vagy részleges forgalomkorlátozással, a P+R rendszer bővítésével, a tömegközlekedés, szám(t a |egsúlyosabb légszennyezőnek, hanem az ipar. A XX. ker. Határ út menti s ezen belül a metróhálózat fejlesztésével, a folyamatos, egyenletes forgalom feltété- jakóterületet a ferencvárosi iparterülettől széles véderdősávval kell lehatárolni. A leinek kialakításával, az útburkolatok korszerűsítésével. véderdő csak foltokban van meg, felújítását és kiegészítését a zöldfelületi terv tártál- A 0 A lakóterületek építése, átépítése során forgalomtól mentes, vagy korlátozott forgal- mazza. A nagytétényi iparterületet véderdővel kell lehatárolni, mert déli szél esetén I'{JL3 mú területeket, utcákat kell kijelölni. A sétálóutcák hálózatának bővítésével, igényes nagy mennyiségű légszennyező anyag jut el a tétényi lakóterületekre. A csepeli és 138
