1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

189

Budapest integrált energiaellátása szempontjából a leggazdaságosabb, legtakaréko- VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS

sabb az 1. változat, mivel a becslések szerint hosszú távon még kielégíthetőek az

igények új hőbázis építése nélkül. Mindkét további változat helyet adna az országos Villamosenergia felhasználás és terhelés prognózisa

energetikai érdekeknek. A 2. változat szélsőségesen nagyobb beruházásokkal terhelné a gazdaságot, a főváros térségében a 3. változat jóval racionálisabb javaslatot ad Az energetikai fejlesztésekre fordítható erőforrások korlátaiból kiindulva a gazdaság

az országos érdekek és a helyi igények kielégítésére. a villamosenergia-felhasználás max. 3%/év növekedésével számol. Budapest térségé

összességében az ezredfordulóig a Fővárosi Tanács szempontjából az a megoldás ben a felhasználás évi 2,5%-os növekedését prognosztizálják (az „A" változatban) a

részesíthető előnyben - középtávon - amelyik nem igényel a területén új energetikai 2005 '9 terjedő időszakban (3.12-3 táblázat szerint: 7,7 TNh-t. ill. 27,7 PJ-t),

hőbázist, mivel gazdasági terveiben ez nem is szerepel. Ennek látszólag az 1. változat ezen belul a lakossági felhasználás dinamikusabb (4% feletti) növekedését,

felel meg. Ha azonban a népgazdasági — makroszintű — érdekeknek lesz prioritása, A becslések szerint az integrált energiaellátás 3. változata mintegy 175 MW lekötött

úgy a főváros területén iparági beruházás terhére megépül a 2. változatban feltétele- teljesítmény és 70-80 MW csúcsidei terhelés csökkenéssel jár, amely már jelentős

zett 2 db földgáz tüzelésű fűtőerőmű Észak-Budai fűtőműben és Kelenföldön; vagy könnyítést jelentene az országos rendszeren az 1990-es évek első felében, amikor

minimum 1 db a 3. változat feltételezései szerint. A fővárosban egyedül ez a két te- erőművi és kooperációs forráshiányok várhatók.

lephely javasolható fűtőerőmű telepítésére a beépítései, városrendezési szempontok, A főváros 1985. évi 1290 MW csúcsterheléséhez képest a hosszú táv végén várható

a gazdaságos ellátási körzet alapján, továbbá az energiarendszerek kedvező csatlakoz- há|ózatj terhe|és sávjg mjmegy 1760_2000 MW.ot je|ö| az országos át|agná| na.

tatás! és kivezetési adottságai (nagynyomású földgáz, távhő gerinc-, villamos főelosz- gyobb( mjntegy 3|2%_os éyj növekedést feltételezve. Erre alapozva készültek a hálótóhálózat csati.) miatt, valamint a korábban felmerült kispesti és újpesti erőműböví- zatj rendszer forrásfejlesztései

tés nehézségeire tekintettel.

A főváros hőenergia-ellátása szempontjából akár a 2., akár a 3. változat megvalósulá- Forrásfejlesztések

sa azzal az előnnyel jár nagyobb távon, hogy a meglévőek mellé (azonos telep- Budapest villamosenergia szükségletének kielégítését távlatilag is döntően külső erőhellyel) települő korszerű energiatermelő objektumok gazdaságosabb üzemvitelek művi forrásból( az országos alaphálózaton keresztül kell biztosítani. Az energiaszüklesznek jobb hatásfokú technológiájuk miatt, sőt a Kelenföldi Hőerőmű esetében ség)et jelenleg mintegy QQ%.áx bjztos(tó alaphálózat« betáplálás ezért 2000-ig az

megoldódna egyben annak rekonstrukciója is. a)ábbj böv(téseket igényli:

A három változat közel azonos energiahordozói szerkezetet és csaknem azonos ve- — a íe'en'e9 120/30/10 kV-os Kaszásdűlő alállomás 400/120 kV-os feszültségen

zetékes hőenergiaellátási arányokat prognosztizál. Alapvető különbség, hogy a veze- 2 x 2bB MVA-es transzformátor teljesítménnyel bővül;

tékes földgáz vagy a távhőellátás hálózatrendszere épüljön-e ki. A programban a jóval ~ 2u9lbban növelik a 220/120 kV-os transzformációs kapacitást;

gazdaságosabb vezetékes földgázellátási rendszer kapott prioritást. — Soroksáron szükségessé válik a második 160 MVA-es 220/120 kV-os transzformátor telepítése;

A preferált változat integrált hőellátásának kerületekre bontott energiahordozói szer- _ új 400/120 kV os táppont létesül Nagytarcsán, vagy - ha erre lehetőség van kezetei jelentősebb eltérést mutatnak a kerületek funkcionális szerkezeti különbségei kedvezőbb módon, a meglévő Kőbányai 120/10 kV-os alállomás bővítéseként;

következtében. Energiatakarékossági szempontból a nagyobb vezetékes gázellátás _ 2000 után bővítésre szorulnak az Albertfalvai és Soroksári alállomások, illetve a

hányadú kerületi szerkezetek kedvezőbbek a nagyobb hálózati veszteséget jelentő Dunamenti Hőerőműben a 220/120 kV-os transzformátor kapacitás,

távhő domináns szerkezetű kerületekhez képest. (Lásd 3.12-4 ábrát.)

, , , 2 ró A villamosenergia szállító és elosztó hálózati rendszer fejlesztése országosan egységes

INTEGRÁLT HÓELLÁTÁS TERÜLETI MEGOSZLÁSA ENERGIAHORDOZÓNKÉNT . . . . ” , .. A .. .... .. . . Irinwlmn ola. u„.t„

ÉS KERÜLETENKÉNT elvek szerint történik. A kialakult fó műszaki irányvonalak lényegesen nem változnak. Az alaphálózat 400 kV-os feszültségszinten fejlődik, 220 kV-on csak Budapest

3.12-4ébre térségében várható néhány kisebb bővítés. A főelosztóhálózat egységesen 120 kV

P! Ili feszültségű lesz. A 30 kV-os hálózatot elöregedés és kis kapacitása miatt mindenül Ilii képpen megszüntetik. Városrendezési okokból minden feszültségszinten egyre több

Pum $$ IjJíij kábelt kell alkalmazni, ami jelentős többletköltségeket okoz. A főelosztóhálózat fejfíf lesztése néhány rekonstrukción kívül az új 120 kV/középfeszültségű alállomások léÍ 'ifl $$ Pl H tesítéséhez kötődik.

j™ A terhelésnövekedési változatoknak megfelelően a következő táppontfejlesztéseket

ti — 120/10 kV-osra építik át a Simor u. és a Városliget 30/10 kV-os alállomást;

$ -bővítik az Albertfalva 220/120/10 kV-os, Soroksár, Rákoskeresztúr, Solymár

fi l|jl11 -tótó 111:11 li|jj| -egyÁb 120/20 kV-os alállomást;-viiiamASenergia ^ ^ állomást kap: Kispest, Virányos, Kelenföld, Garay u., Dankó u., Ferencvát(llVh4 r°S< Bem tér’ Má'US U'' ^ubacsi Puszta- Csillagtelep, Mátyásföld, Pécel.-gáíeMóids Az integrált energiaellátás három felállított változatában (3.12—5 táblázat) a villamosenergia rendszer főelosztó és elosztó hálózatai lényegesen nem különböznek egy- i ii ni ív v vi vn vili ix x. xi xii. xiii xiv xv. xvi.xvn xvmxix.xx. xxi.xxii mástól, sőt az 1. és 2. változatban azonosnak tekinthetők, az új hőbázisok új bekötő122 ^

U.---------------------------------P 1--------------------------------------------- to ~-------------'