1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

186

3.12 ENERGIAGAZDÁLKODÁS A feltételezett globális energiafelhasználás két szélsőséges iparfejlesztési változata a

főváros területére vonatkozóan azért mutat jelentősen alacsonyabb értéket (3.12—1 ’ ( ábra) a ,,B" változatnál, mert ez feltételezi, hogy a racionalizálás és a szelekció bizo3.12.1 ENERGIASZÜKSÉGf-ET A MAKROSZINTŰ BECSLÉSEK ALAPJAN nyos termelő egységekben visszafejlesztést eredményez a 90-es évek második felétől

kezdődően, továbbá hogy a „megkérdőjelezett'' üzemek kitelepülnek és nem a fővá- Budapest összenergia-szükségletére két különböző irányú megközelítés javasolható ros területén korszerűsítenek az ezredforduló előtt, vagyis hogy a változás viszonylag

az ágazati és területi tapasztalatok alapján: rövid időszak alatt bekövetkezik.

— a makroszintű becslések; a fővárosra megengedhető felső behatárolások, növekedési ütemek alapján prognosztizálható volumenek változatok körvonalazása. energia FELHASZNÁLÁSOK ata-t.b..

— a mikroszintű becslések; az egyes ágazatoknak a főváros helyi jellegzetessegeit is

figyelembe vevő, alulról felépített prognózisai. *

Az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére, ezen belül az energetika távlati fejlesztési elgondolásaira alapozott energiaszükségletek prognózisa állandó változásokat,

korrekciókat igényel, amit a nagy távú területrendezési terv csak nagy tehetetlenség- ;j;I; __

gél tud követni. Mégis, a nagyságrendek és azon belül az egyes ágazatok energiaigé- ,*<>. || íp £j:j ||: íp

nyeinek és arányainak megítélésében, továbbá a szükséges energiahordozó volume- ’6°- :||i íp :•$;

nek és szerkezeti arányaik felvázolásában az általános rendezési terv programja készí- ^ :|| |p

tésének idején (az 1986. év végén - 1987. év elején) érvényben levő ágazati elgondo- too- |§|

lásokat irányadónak lehet tekinteni és az azokhoz kimunkált prognózisokat (A, B 77 w/s •>> áÉ ví

60- :•:$* <5%; •/,» ml

változatban) szükséges kiindulásul felhasználni. Ezek a számszerűsített prognózisok a |§| ^ X;! :§gí p Ijljí;

becsült igények középértékei, amelyek ± 10%-kal is változhatnak (3.12—1 táblázat). í0i §§| ^ ^

T 1985 2000 2005 1985 2000 2005

A VÁLTOZAT B VÁLTOZAT

ENERGIAIGÉNYEK 3.12-1 táblázat

__________________ . ______________ A szélsőséges változatok között még számos kompromisszummal ésszerűvé tehető

Megnevezés ME 1985 2000 2005 változat is feltételezhető, többféle technológiai megoldással, hogy akár a viszonylag

Változatok ~ A T” b A B nagyobb, — de még mindig az országos növekedési átlag alatti — energiafelhasználást----------------------------------------------------------------(————------------------------jelentő ,,A' -változat, illetve annak sávban becsült értéke teljesüljön és minősüljön

Országos szükséglet PJ 1323,9 1540 1475 1620 1535 kedvezőbbnek 20 év távlatában, szemben az energiafelhasználási volumen csökkenésből kozlekedé^^ se szempontjából pillanatnyilag előnyösebbnek látszó „B"-változatal, amely ugyant használás nélküli PJ 1210,0 1410 1345 1485 1400 ’ , , , ... , ,, . . ,

szükséglet %'év - 1 0 0 7 10 0 8 akkor a gazdálkodás komplex rendszereben nem feltétlenül előnyős (termeléskiesés

Ezen belül stb-)« va9Y nehezebben valósítható meg (technológiai váltás új helyen, eszközök hiáV Villamos energia TWh 37,2 58,4 54,0 67,7 61,0 nyában Stb.).

_ %£ ”, in3„I in7'fa in?n Az ezredfordulóig a két változat között még nem képződik ugrásszerűen nagyobb

Távho PJ 08,b luo.u 1UU,U ilj,b iu4,u ± i

%/év _ 13 08 1 0 0,8 különbség (kb. max. 16 PJ), s a merészebb változtatás, s annak eredménye csak

Budapest szükséglete: PJ 199.85 224,0 207,8 229,0 190,8 2005. után várható, a 90-es évek gazdasági döntéseitől függően, így az ezredfordulóig

%/év - 0,8 0,3 0.5 -1,7 mindkét változat fenntartása javasolható az „A”-változat preferálásával a szűkös gaz--------------------------------------- dasági lehetőségek miatt, majd az ezredfordulót követően az energetikailag előnyösebb „B"-változat fokozatos előtérbe helyezésével, feltételeinek lassúbb megteremté- sével

A főváros energiaszükségletét az ipar szerkezetátalakítására, vagy fejlesztésére vonatkozó iparpolitikai országos program, s annak a fővárost érintő speciális prioritásai, továbbá a lakossági-kommunális ágazat növekvő felhasználásai alapján adódó összenergiaigény, és ennek az energiahordozó megoldásában is jelentkező változásai egy- 3.12.2 MIKROSZINTŰ BECSLÉSEK AZ ENERGIAFELHASZNALASI SZERKEaránt befolyásolják. ZETEK ALAPJAN

A főváros energiagazdálkodására felállított változatok bármelyikében változatképző

elemként a termelő ágak energiafelhasználása, ennek különböző módon történő ala- Áz alulról felépített energiafelhasználási prognózisok, a m//r/-o-regionális specialitákulása vehető alapul. A nem termelő szférára ugyanis az általános energiatakarékos- sok figyelembevételével a főbb ágazatokra külön-külön is elkészültek,

sági rendelkezések érvényesítésén felül - mennyiségi korlátozást nem terveznek, és A termelő ágakon belül az ipar szerkezetátalakítási feladatai következtében a feldolaz ellátásuk minőségét befolyásoló korszerűsítések itt ugyancsak a korszerűbb ipari gozóipar részaránya tovább növekedik. Budapesten ez a vegyipar (gyógyszer, műtermékektől és szolgáltatási technológiáktól függően változhatnak (energia-igényes- anyagipar), a gépipar (járműipar), az elektronika, híradás-és vákuumtechnika, műj ség csökkentésével stb.). szeripar fejlesztését, az energia kitermelő ipar, alapanyaggyártás (kohászat) és könynyűipar súlyának csökkenését, esetleg visszafejlesztését, bizonyos alágazatok szinten■ rU

* i«Sd .üiSHfcfc