1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

14

t* ! v- ‘í '3 ’• ^ •

I

A főváros egészségmegőrzési programjának*feladatterve

Európában hazánkban a legmagasabb a halálozási arányszám: 13,8 ezrelék és a fővárosi arány még ezt is meghaladja: 14,9 ezrelék.

1985-ben Budapesten 21.98o főt nyilvánítottak rokkanttá, mig az ország összes többi rokkanttá nyilvánítottjának száma 51.395, vagyis a fővárosban majdnem feleannyi, mint az ország többi részén.

A betegségek jellege, kórtana és életkor szerinti összetétele ( . •

egyértelműen arra utal, hogy az egészségi állapot rosszabbodása : , ^

' döntően olyan életmód következménye, mely rendkivüli módon • t

megnöveli az idült, nem fertőző megbetegedések kialakulásának valószínűségét, kockázatát. A fővárosban az egészségre káros urbanizációs ártalmak halmozottan és összetetten jelentkeznek, a metropolisz jelleg kedvez az egészségtelen szokások és életmód elterjedésének. A halálozást és a rokkantságot döntően ;

befolyásoló betegségek kialakulásához több kockázati tényező

* l

együttes fennállása szükséges. '

l

Az egészség semmi mással nem pótolható érték az egyén, a család

és a társadalom számára. Az egészség nem azonos a betegség j

hiányával, hanem a testi, szellemi és szociális jólét állapota.

Az egészség a mindennapi élet erőforrása, ezért a lakosság !

egészségének megőrzése, az egészségi állapot javitása ;, _

össztársadalmi feladat, fontos nemzeti érdek.

A lakosság egészségi állapotának alakulása szoros összefüggésben • )

van gazdasági, társadalmi, politikai céljainkkal és befolyásolja annak megvalósítását. ,

i

i

Az egészségi állapotot befolyásoló okok összetettségéből ,

következik, hogy a kedvezőtlen tendenciák megállítása, a lakosság

♦

"«9^9 / , mm

j

| I

_________