1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

142

3.8.9 NAGYÜZEMI MEZÖGAZDASAGI TERÜLETEK levök egy része távlatban családiházas lakóterületté alakul. (Üdülőterületté nyilvánítás csak ott indokolt, ahol a tényleges felhasználás már ma is üdülőterületi jellegű ).

Az általános rendezési terv programja a térség speciális jellegét tudomásul véve az or- Indokolt esetben (Ferihegyi Repülőtér térsége) a terv számol zártkert erdősítésével

szágos átlagot meghaladó mezőgazdasági területveszteséggel számol, ennek ellensú- is.

lyozására a fennmaradó termesztőfelületeken intenzívebb hasznosítást irányoz elő. , . , .............

a . #, . . onnnnu x tor,1 Kan ri ha kerül zartkertek csökkenése várható lakásépítési érdekek miatt a III. kerületben

A meglevő mintegy 8000,0 ha nagyüzemi mezőgazdasági területből ib^u.u na Kerui . ............. , ww. ,

> , » , iLsucs-hegy, Arany-hegy , XXII. kerületben Barackos ut kornyéke), XXI. keruleta terv szerint kivonásra. hon /hai <■ , . / ... . , ... ...... ww...

ben (Dél-Csepeli lakóterület), valamint kisebb mértékben a XI., XVII., XVIII.,

A mezőgazdasági művelésből a városfejlesztést célzó beruházások és a szükséges XX. kerületben,

véderdőtelepítés miatt szükséges területkivonások a következő alapelvek figyelembevételével kerültek lehatárolásra: A ZÖLDFELÜLETEK TERÜLETI MÉRLEGE 3.8-4 tábláit

— a területkivonásoknál területtakarékos megoldásokra törekedtünk, «—■———

— választási lehetőség esetén a gyengébb minőségű területek kerültek kivonásra. Megnevezés Meglevő Tervezett I Változás

— a nagyobb új erdőfoltok kopárfásításként, vízparti erdősávként értéktelenebb---------------------------.-------------------------------------------------------------------------------------területen helyezkednek el. Városi ^lakóterületi parkok,

— a mezőgazdasági területek tényleges igénybevételéig a termesztés lehetősége biz- Erdők 6 5244 7 7751 7 *2557 0

tosított, ' ' _50i’o

— a meliorálandó területeket a GATE megalapozó agroökopotenciál értékelése Üdülő és kempingterületek 268,0 338,0 ♦ 70,0

alapján határoltuk le, Sportterületek, strandok 751,0 851,0 +100,0

— a termőterületek csökkenése ellenére hosszú távon továbbra is jelentős marad a Zöldbeágyazott intézményter. 660,0 760,0 +100,0

kisüzemi növénytermesztés és állattartás árutermelése. Termelési szempontból Mezőgazdasági területek 15402,0 13762,0 -1640,0

a élőmunkaigényes ágazatok fejlesztése szükséges, területrendezési szempontból Zártkertek 1254.0 514.0 740,0

pedig a termelő, lakó, közlekedő és üdülő tevékenységeknek a mezőgazdaság és *A meglevő mg területek adatai Földhivatal tjennt (beleértve a belterületi kerteket is.)

földvédelem szempontjaival összehangolt fejlesztése indokolt.

Nagyüzemi mezőgazdasági területek a következő célokra és az alábbi mértékben t

kerülnek a terv értelmében kivonásra: 3 8 11 TÁJRENDEZÉS

— lakóterület: 492,0 ha

— üdülőterület: 15,0 ha Budapest páratlan táji adottságokkal rendelkező, kiemelkedően szép fekvésű város.

— intézményterület. 29,0 ha Legjellegzetesebb adottsága a hegyvidék, az É-D-i irányú Dunavölgy és a Pesti síkság

— ipar és közműterület: 266,0 ha találkozása. A város területének legnagyobb részére a medence jelleg a jellemző,

— út, közlekedés 271,0 ha a beépített területek többsége környezeténél (Budai hegyek, Gödöllői dombság)

— véderdő és parkerdő terület 471,0 ha mélyebben fekszik. Ezért található a főváros térségében számos szép kilátópont,

— egyéb zöldterület: 96.0 ha de a medence jelleg egyben a környezetvédelmi problémák egyik alapvető okozója

is. A térség ugyanis az itt keletkező légszennyezés természetes gyűjtőmedencéje, összesen. 1640,0 ha ^ egyetlen jelentős átszellőző folyosó a Duna völgye. Mivel ez az 52,5 kmJ -nyi

A mezőgazdasági területkivonások térbeli megoszlása a következő: városterület egészének átszellőztetéséhez kevés, ezért szükséges, hogy az ÉNy—DK-i

— lakásépítés céljára: IV., XX., XVI. kerületben és Ny-K i irányú természetes szélirány kihasználására megfelelő bő növényzettel,

— közlekedési célra (út, vasút): IV.. XV., XVI., XVII., XXII. és III. kerületben lehetőleg erdőkkel betelepített folyosók létesüljenek.

— ipari és közműcélra: XVII., XX., XXI. kerületben A tájrendezés és tájvédelem kiemelt feladata kell, hogy legyen a Budai hegyek to— üdülőterületek céljára: XX. kerületben yábbj beépítésének megakadályozása.

— véderdők céljára a közlekedés, ipar és közműfejlesztéssel párhuzamosan

— egyéb zöldfelületfejlesztés céljára: II., XI., XVII. kerületben. A hegyvidéki térségben jelentős tájvédelmi szerepet játszhatnak a legérintettebb

területekre zöldfelületvédelmi célból soron kívül készített és jóváhagyott részletes rendezési tervek. Ezek építéskorlátozó és zöldfelületet növelő rendelkezéseinek

3.8.10 ZARTKERTEK végrehajtása alapvető várospolitikai érdek.

ró , , , . .. , ró • , lelpntős tájvédelmi feladat a legfontosabb kilátópontok térségében a kilátás lehetőA zártkertek kisüzem, mezőgazdaság, területek, melyek a főváros térségében már biztos|tto, valamint a kilátópontok környezetének rendezése.

elsősorban az üdülés céljait szolgálják. A napi gyakorlat során közmű és infrastrukfu- “T tájrende2ési részben építészeti feladat a várossziluett legszebb elemeinek

rális hiányosságaik ellenére potenciális üdülőterületekké alakultak. Helyzetük város- R ’ tudatos t0„ábbfejlesztése.

rendezési szempontból ellentmondásos, hiszen továbbfejlesztésük anyagi feltételei megorze

nem biztosítottak, ugyanakkor mezőgazdasági termelési jelentőségük egyre inkább A város legnagyobb értékei közé sorolható a természeti és művi (épített) környezet

csökken. Építészeti rendezetlenségük miatt a zártkertek helyenként a táj elcsúf (tói helyenként magas színvonalon jelentkező harmóniája (pl. Várhegy, Gellért-hegy,

Új zártkerteket a terv a fővárosban nem jelöl ki, számol azonban azzal, hogy a meg- Margit sziget stb.). Fontos tájvédelmi feladat ezen térségek szigorú védelme, beépí64