1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
140
^ ****** fe r X ' ’ ' ' " tó' - fi© ' © ttfolfo • ta ..fia® A fővárosi üdülőterületek két alapkategóriába rolhatóak. hegyvidékiek és Duna- Ezen nehézségek ellenére az erdőfejlesztés korábbi alapelvei megmaradnak, az alábpartiak. Új hegyvidéki üdülőterületet nem tun , csupán azon zártkerteket biak szerint: soroltuk át, ahol a tényleges felhasználás már ma is u u ési jellegű. _ g már meg|evő erdőfoltokat lehetőségek szerint össze kell kapcsolni összefüggő ** " rendszerré AZ ÜDÜLŐTERÜLETFEJLESZTÉS VÁRHATÓ TERÜLETEI 3.8-3 táblázat - a fő átszellőzési irányok (Ny-K, ÉNy-DK)-ban erdősávokat kell telepíteni,- a patakvölgyeket fásítani kell,----------------------------------- Ynevezés " ‘ - a szórványterületek, rekultiválatlan területek szintén fásítandók. Kerület _____—___________ — Ráckevei (Soroksári) Duna mellett és a Molnár szigeten Új feladat, hogy mindenekelőtt a folyamatban levő és tervezett közlekedésfejleszXXI. Ráckevei (Soroksári) Duna mellett tési, közművesítési és iparterület rendezési tevékenységgel párhuzamosan védDél-Csepeli bányatavak mellett erdősávokat és zónákat kell kialakítani. XXII. A Háros szigettel szemben dél felé a jelenleg rendezetlen Duna-part 1 1 ’ ■ Legjelentősebb feladat, egyben erdősítési lehetőség az MO autópálya mellett es . . , • b u * UJ.L, csomópontjainak térségében a szükséges véderdősávok telepítése. így Kelet-Pest A fővárosban hosszú távon «számoni kell egyesüdülőterületek kertes család,hazas „ csaknem összefüggő fásltot, sáv i6het létre. lakóterületté válásával, ezért az üdülési igények kielegítese egyre nagyobb mértékben az agglomerációba, sőt távolabbi térségekbe tevődik át. Ugyanakkor az agglomeráció A budapesti agglomeráció regionális rendezési terve szerint a teljes agglomerációban üdülőterületei a meglevő kedvező adottságok ellenére már ma is túlterheltek. Ezért az ezredfordulóig 5500 ha erdőtelepítés valósulhat meg. A térség adottságai arányos a budapesti agglomeráció regionális rendezési terve itt közösségi célú felhasználást térbeli fejlesztést követelnek, a környezetvédelmi és üdülési-rekreációs szemponjavasol, akár a már meglevő üdülőterületek átszervezésével. Új telkes üdülőterületek tok egyidejű szem előtt tartásával. Szükséges egyben a földvédelmi szempontok kijelölése csak nagyon korlátozott mértékben indokolt, elsősorban az üdülési infra- maximális figyelembevétele is. struktúra fejlesztése fontos. ^ erdőfejlesztés legjelentősebb akcióterületei Budapesten a következők: MO autópálya térsége (III., IV., XV., XVI., XVII., XX. kerület) 3.8.8 ERDŐFEJLESZTÉS - M5 au,őpélya térség. (XX. kerülef) #- Rákos-patak völgye a ró .,ai•• i . x X . AX- L.U . x/M i.i. Kőbánya - Mátyásföld határerdő A város zöldfelületi rendszerének ökológiailag legjelentősebb eleme az erdők hálóza- Szilas atak térsége ta. Szerepe a városbelső környezeti kondicionálásában, a környezeti ártalmak egy * Mtósu,in bánytóretultiváclója és környezete részének ellensúlyozásában és a lakossági rekreációban pótolhatatlan, továbbfejlesz- _ Qjpa|ota térsége tése ezért a legfontosabb városfejlesztési feladatok egyike. _ szemétlerakó és környezete A főváros erdőfejlesztésének alapkoncepcióját a MÉM Erdőrendezőségi Főosztálya — Csepeli Duna-part által 1975-ben készíttetett „Budapest és környéke zöldövezeti programterv" adja. Az ezredfordu|óig a budai 0|da|on 874,0 ha, a pesti oldalon 1683.0 ha erdő telepít Ennek értelmében a város körül környezetvédelmi és rekreációs célból zöld gyűrűt het„ A t(j| erdösítési terület 2557,0 ha. kell létrehozni és a város fejlődésétől elmaradt zöldfelületek pótlására, - elsősorban a pesti oldalon a zöldfelületi rendszer szerkezetének javításaként — új erdőket kell Az erdőfejlesztés jelentős feladata a már meglevő erdők megóvása és feljavítása is. telepíteni. A program javasolja, hogy a város peremén egy második erdőgyűrű is A budai oldal őshonos erdeinek egy része kiöregedőben van, a tudatos erdőfelújításlétesüljön, összeköttetésben a városközpont irányába mutató sugárirányú erdősávok- hoz hozzátartozó fakivágások és pótlások, újratelepítések már nem odázhatók tokai. A terv teljes megvalósulása esetén Budapesten az erdőterületek aránya 17,8%-ra vább. A tarvágás természetesen nem lehet célhoz vezető eszköz, emelkedne, így javulna a belső városrészek átszellőzése. A pesti oldal erdeiben fokozottan kell törekedni az attraktívabb, nagyobb jóléti ér- A koncepció az eredetileg meglevő 4342 ha erdőterületet az ezredfordulóig további tékű, őshonos, elsősorban tölgyekből álló erdők telepítésére. 4571 ha-ral kívánta növelni. Tekintve, hogy az erdőtelepítések anyagi fedezetét a MÉM biztosította és biztosítja a főváros részére, az erdősítésre szánt területek meg- A parkerdei felszerelések, létesítmények folyamatos felújítása és gazdagítása továbbszerzése a legnehezebb feladat. Míg az V. ötéves terv időszakában az akkori szabályo- ra ,s célzási rendszertől ösztönözve a mezőgazdasági nagyüzemek 891 ha-t ajánlottak fel A város fejlődése során a közlekedési és ipari létesítmények építése elkerülhetetlenül területükből erdősítésre, addig a VI. ötéves terv időszakában ez a terület 254 ha-ra erdőterületeket is igénybe vesz. -Mintegy 50 ha erdőkivágással kell számolni az M0 csökkent (ebből 100 ha részben még működő bányaterület), a VII. ötéves terv idő- autópálya, valamint a vasút és ipar fejlesztési területei mentén, szakában pedig a felajánlás lényegében measzűnt Az úi szabályozás következtében a mezőgazdasági üzemeknek már nem érdekTerdősrtésre területe, felajánlani, ugyan- *2 erdőterületek .égősoron 7751.7 ha-ra növekedhetnek az ezred,ordulő ,de,ére. akkor a terület megszerzésének másik módja a kisajátítás anyagi fedezet híján egy- EgV főre így 38,75 nr erdőterület jut majd. re nehezebb. Ao 61
