1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
128
. , ... ,mm t igény is párosul, amit a kitelepítéssel felszabaduló területeken célszerű kielégíteni, A gépipari fejlődési prognózis: melyeket a program (ipari tervlap) tartalmaz. A kisszervezetek fajlagos helyhasz- _ a gépek és gépi berendezések gyártása alágazatban — ha igen mérsékelt ütemnosítása (az adófizető képességhez hasonlóan) jóval meghaladja a nagyszervezete- ben js — a létszámigényes termelés vidékre települ, vagy megszűnik. A fővároskéét. ban elsősorban a nagyobb értékű és automatizáltsági fokú termelőeszközök teA budapesti ipar jövőbeni fejlődését, termelési volumene növekedését meghatá- lepítése történik. A létszám a fővárosban az átlagosnál jobban csökken. rozzák: _ A közlekedési eszközök gyártása alágazatban kismértékben nő a budapesti- az iparban foglalkoztatottak létszámának az átlagnál nagyobb ütemű csökkenése jpar ar^nya( a budapesti termelés növekedése az alágazat átlagát meghaladja, a prognózisok szerint. Várható, hogy ezen belül az állami iparban a létszám gyor- ltt g |egje|entősebb az állóeszközök fejlesztése is. Általában az új fejlesztésű sabban, a szövetkezeti iparban mérsékeltebben csökken, termékek gyártása koncentrálódik a fővárosi üzemekben. A munkaerőigényes- az ágazati szerkezetnek a feldolgozó ágazatok javára történő további módosulása, termékek gyártása és technológiái fokozatosan vidékre települnek. Fémtömegvalamint az egyes gyártási ágakban a gyors munkaerő csökkenés által kikényszerí- cikkek gyártása alágazatban a termelés növekedése Budapesten mérsékelt lesz, tett jelentős intenzifikálás, a munkaerő technikával, technológiával történő tuda- a fdv^ros SZerepe csökkenő. A létszám várhatóan a budapesti ipar átlagát tos kiváltása, a munkahelyek egy részének megszüntetése, ill. áttelepítése, aminek meghaladóan csökken. eredményeként a fővárosi ipar termelése az ipar egészének átlagánál feltehetőleg h ixqh l — villamosgépipar erőteljes budapesti koncentráltsága már a korábbi tervidőgyorsab an nőve i . szakban is mérséklődött. A szelektív-intenzív fejlesztés politikája célul tűzi ki Az egyes ágazatokban, főbb gyártási ágakban a fejlődés, ill. visszafejlődés irányai a savas akkumulátorgyártás vidékre telepítését. Környezetkímélő technológiák a következők: alkalmazása az energetikai villamosgép- és készülékgyártás egyes területein- Budapest energiád látása a lakossági-kommunális szolgáltatások, valamint az szükségessé válik. , ipar és más termelő és nem termelő népgazdasági ágak ellátása szempontjából _ a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeriparba tartozó vállalatok prioritást élvez. A fővárosi ipar fejlesztési koncepciója alapján az ipar energia- döntő többsége a fővárosban található. A vidéki üzemek nagyobb részét a főfelhasználása csökken, így a növekvő lakossági-kommunális igények és a más városi vállalatok telepítették. A budapesti vállalatok profiljukkal, méreteikkel, népgazdasági ágak szükségletei energiatermelő nagyberuházás nélkül kielégít• infrastrukturális igényeikkel általában jól illeszkednek a főváros adottságaihetők 2000-ig. A nyomvonalas energiahálózati rendszer folyamatos bővítése hoz. A tervidőszakban dinamikus fejlődésük összhangban van az iparfejlesztési azonban elengedhetetlen mind a főelosztó, mind a közép- és kisfeszültségű el- célokkal, az elektronizáció, az ahhoz szükséges eszköz- és alkatrészgyártás fejosztóhálózatoknál, noha az ehhez szükséges beruházási keretek ezt nem teszik lesztésének programjaival. lehetővé. _ A fővárosban az állami ipar mellett jelentős szerepet játszik a szövetkezeti ipar- A kohászati ágazat termelésének mintegy 15%át a budapesti üzemek adják; az is Egyes szövetkezetek (Híradástechnika, Elektronika) az ágazaton belül megország öntődéinek több, mint 30%-a a fővárosban van. Az üzemek létszáma az határozó háttéripari funkciót töltenek be, a kisebb szövetkezetek szerepe is utóbbi években az ipari átlagot meghaladó mértékben csökkent, annak ellenére, jelentős, mert számos szállal kapcsolódnak a nagyiparhoz, pl. termékbővítést, hogy a megvalósult fejlesztések túlnyomó része közvetlenül a dolgozók élet- választékot jelentenek, bérmunka jellegűek, sokféle szolgáltatást biztosítanak, és munkakörülményeit javította. Az 19884san bevazetett jövedelemszabálvozás, _ A , bm , nagy feldolgo2omágú, fajlagdsan kls anyag. és energialgényű a hatékony gazdálkodás kényszere az elavult technológiájú és gépállománya .álla. Krmékek réS2arányának „„„kedése jellemezte az 1983-87 közötti időszakot. latok öntődéinek felszámolására készteti a vállalatokat. Ezt a beszállítói ipar _ .. „ , ... , ,,, , ., ................. , ; . Szerkezetváltozást idézett elő a gyógyszeripar, a novényvédószer gyártás, a fejlődése ellensúlyozhatja. A budapesti üzemek létszáma, különösen szakmunkás a gumiipar és petrolkémiai ipar Ikőolajfeldolgozásl részállománya a tervidőszakban várhatóan tovább csökken. Ez a termékszerkezet arányának növekedése a fővárosban, a mosószer, a festékipari, a kozmetikai kedvező irányú változása ellenére is a termelés stagnálását eredményezi. A ma, éj f f. technolúgiák kors2erűsltésc, mikö2ben mérséklődik az energetikai környezetszennyező technológiájú üzemek fokozatos korszerüsitése, ill. a gazda- szakágazatok súlya, több korszerűtlen és gazdaságtalanul működő nagyüzem ságosan nem korszerüslthetők megszüntetése kívánatos (pl. a csepeli Siemens-Mar- visszafejlesztésére is sor kerül, Igy pl. a fővárosban a Budapesti Vegyiművek tin kemencék leállítása). kénsavüzemének leállítására.- A gépipar szerkezetében alapvető változást jelent az elektronikai ipar részaránya- _ A kőnnyűipar soiVaránya az ipar szerkezetében fokozatosan csökken, export nak növekedése (1985-90 között 26%-ról 30-31%-ra) mely a hazai kereslet dinamikája, részaránya viszont növekedik a termékváltás következtében, kielégítése mellett exportra termel. A könnyűipar szerkezetén belül dinamikusan növekedik a papír-, a nyomda-, A fejlődés hordozói lehetnek: a közúti jármű és részegység gyártás, a szerszám- a cipőipar, bútoripar aránya, átlagosan fejlődik a textilipar és elmarad a fejlőgépgyértés, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás egyes területei, villamos- désben a bőripar, a textilruházati-, kézmű- és háziipar. ipari gépgyártás, híradástechnikai, számítástechnikai, vákuumtechnikai termék- _ A textil méteráru (pamut-, len-, kender-, gyapjú-, selyem-, rövidáru) iparokgyártás, orvosi műszergyártás, ügyviteltechnikai, irányítástechnikai berendezés pgn tov^bb folytatódik az üzemek vidékre telepítése, illetve a fővárosi kapacigyártás, korszerű tartós közszükségleti cikkek gyártása. tások leépülése a fonó-szövő alapvertikumokban. További telephelyek felszaSzinten maradó a közlekedési eszközgyártás (sínhez kötött járműgyártás), vegy- badítása várható. A fővárosi fejlesztések a termelékenység és a minőség javíipari, energetikai gépgyártás. tására, rugalmas divatkövetést biztosító rekonstrukciós beruházásokra (textilVisszafejlesztendő a kohászati gépgyártás, számos nagy energiaigényű tartós köz- festő és kikészítő üzemekben) energiatakarékos és környezetkímélő technolój CTj ^ szükségleti cikk, elavult híradástechnikai műszeripari eszközök gyártása stb. giákra irányulnak. A pamut és gyapjúnyersszövet termelés naturálisán csökken. ^ 80B8 ^ ©iMsáSBBBfc1 49
