1988. május 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

173

_______ ^——fc » • «*»»«*» rte&fl® .r ; ,+rt'. j\|\ 1 ’• j| /íVjl I , ' > ’ ,' . v * i- 6 ­gű munkavállalók foglalkoztatása is, mivel átképzésük nehéz, esetleg nem is vállalják. Részükre az eredeti munkakörben elért kereset 80 %-áig terjedő bérkiegészítés megoldás, mert keresetü­ket más lehetőségekkel élve kiegészítik. Általános tapasztalat, hogy a nyugdíjazás előtt álló megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása a munkáltatónak és a dol­gozónak egyaránt gondot jelent. A rehabilitáltként történő fog­lalkoztatás v. átképzés már gazdaságtalan a munkáltatónak, ugyan­akkor a keresetkiesés a dolgozót is hátrányosan érinti. Hasonló anyagi gondot jelent az idősebb korban adott szociális járadék4- is. Jelezte továbbá a vizsgálat, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörökben dolgozókat - megváltozott munkaképességűvé válás esetén - hátrányosan érinti a korkedvezményi jogosultság elvesz­tése. Megállapításaink szerint a jogszabályi rendelkezések ösztönző jellegét a gazdálkodó szervezetek általában elismerik. Egyes vé­lemények nagyobb arányú foglalkoztatás elősegítéséhez azonban ke­vésnek tartják. Több esetben jelezték, hogy a megvalósított humá­nus intézkedések mellett sem biztosítható minden esetben a kere­setveszteség nélküli foglalkoztatás. A szigorodó munkaerő-, és bérgazdálkodási elvek érvényesítését - több vélemény szerint - jövőben nehezebben lehet összehangolni a megváltozott munkaképes­ségűek foglalkoztatásával, így növelni kell az ezirányú központi támogatásokat. Ugyanakkor a tanácsi szervek jelezték, hogy jelen­leg nem rendelkeznek az ezirányú munkahelyteremtéshez megfelelő pénzeszközökkel. + a rokkantsági nyugdíjra nem jogosult dolgozd átmeneti szociális járadékot vehet igénybe legalább 50 % munkaképességcsökkenés e- setén. ©fö

Next

/
Oldalképek
Tartalom