1988. május 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
169
meghatározott egyéb ok miatt, eredeti munkakörében rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka végzésére alkalmatlanná vált. A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának /foglalkozási rehabilitációjának/ célja - az orvosi rehabilitációt követően - egészségi állapotának, szakképzettségének megfelelő munkavégzés biztosítása. A megfelelő munkavégzés biztosítása elsődlegesen az eredeti munkáltató feladata, s ennek megoldhatatlansága esetén a foglalkoztatást a tanácsi szervek - s ezek rehabilitációs bizottságai - segítik elő. Nem megoldható foglalkoztatás esetén átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kell ta megállapítani és folyósítani. Az érintett dolgozók foglalkoztatásának /foglalkozási rehabilitációjának/ jelentőségét alapvetően meghatározza, hogy a főváros összes aktív dolgozója közül becslések szerint 40-50 ezer fő minősíthető megváltozott munkaképességű dolgozónak. I. Megállapítások 1./ A gazdálkodó szervezetek tevékenysége A jogszabályi rendelkezések folyamatos korszerűsítése során a 8/1983. /VI.29./ PM-EüM.sz. együttes rendeletet módosító 14/1986. /XII.10./ PM-EüM.sz. együttes rendelet a gazdálkodó szervezetek részére,1987.évre,- átlagos statisztikai állományi létszámukhoz viszonyítva,-3% megváltozott munkaképességű dolgozó kötelező foglalkoztatását határozta meg. E mérték alatt 2500 Ft/fó/év összeget köteles a vállalat /szövetkezet/ a Rehabilitációs Alapba befizetni. A megváltozott munka- képességű dolgozók után a gazdálkodó szervezetek különböző kedvezményekben /pl: béradó mentesség/ részesülnek. A vizsgálat adatainak elemzése azt mutatja, hogy a munkáltatók többsége e jogszabályi kötelezettségének csak részben tett eleget. A 16 ellenőrzött gazdálkodó szervezet 31 %-ánál volt 3 % felett a foglalkoztatott rehabilitált dolgozók aránya; egy negyedénél az ilyen foglalkoztatottak aránya nem érte el az 1 %-ot. E jelentősen eltérő fc- 2 tó
