1988. április 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
í Névjegyzéken kívül (pályázat, méltányosságból szükséglakás, műszaki állapota miatt csökkent értékű lakás) további 1.576 igénylő jutott első lakáshoz. Kifogásolható, hogy a kerületi tanácsok az ilyen#- egyéb igénymegoldásnál sem biztosították a fiatal házasok előirt mértékét (30,4 %). Feszültséget okozott, hogy míg a névjegyzéki igények megoldásában jelentős elmaradás van, az üresen álló lakások mennyisége a megelőző évekhez képest emelkedett, tartósan 2.500-2.600 körül van. 19B7. december 3]-én 1.164 időközben költözhetővé vált, 804 ingóságokkal elfoglalt, és 590 helyreállítás alatti, együtt 2.566 lakás volt üres, túlnyomórészt az érintett kerületi szervek mulasztásai, együttműködési problémái miatt. Ez szükségessé teszi a kerületi tanácsok ilyen irányú ta , tevékenységének gyökeres javítását, indokolt esetben szankciók alkalmazását. Összehangolt intézkedésekkel- ideértve a módosított lakásügyi tanácsrendelet által szélesebb körben alkalmazható pályáztatási lehetőségek hatékony kihasználását is - az üres lakások számát kb. 1.500-1.600-ra kell csökkenteni. Az elmúlt évi tapasztalatok felszínre hozták a jelenlegi lakásgazdálkodási rendszer ellentmondásait. így pl.:- A lakásjuttatási program szerint nagyszámú kettőgyer- mekes család lakásellátása vált időszerűvé, a ténylegesen felhasználható lakások összetétele ehhez nem igazadétt. Gyermekes családoknak kellett szerényebb igényszintű lakásokat felajánlani, amit nem fogadtak el. Ez is bizonyítja, hogy a lakásgazdálkodási rendszer egyik legnagyobb problémája a névjegyzéki igények és a felhasználható lakásalap megfeleltetésének kérdése.- Több éves előkészítés után sikerült növelni a nagyobb alapterületű és szobaszámú új lakások arányát. A szabályozási kötöttségek, az épités helye, a magas lakásárak, a névjegyzékes igénylők fizetőképessági problémái miatt ezekkel a lakásokkal nem lehetett megfelelő hatékonysággal gazdálkodni.- Nem alakult ki a névjegyzékes igénylők fizetőképességének időbeni megállapítására alkalmas módszer. Emiatt névjegyzékre kerülnek nem fizetőképes családok, miközben megfelelő előtakarékossággal rendelkező-egyébként programos-igónylők várakozni kényszerülnek. 7 , [ ,- 6 I
