1988. március 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

192

■ •* ".(©•' ->_■/©-'£ v ©>V.'£^VC ©£.£■> / ■■■** +£v;OTQ\\OTí; -;v£ re •• £. V.. é

■ | 1- 17 Egy szinháznézőre jutó állami támogatás

Állami Bábszínház 76,-Ft/fő

Arany János Szinház 99.-Ft/fő

"

v Fővárosi Operettszinház 109.-Ft/fő

József Attila Szinház 119.-Ft/fő

\ Katona József Szinház 220.-Ft/fő

Madách Szinház (+ Kamara) 66.-Ft/fő

Mikroszkóp Szinpad 74.-Ft/fő

'«*

_________________________________________________________________________________________________________ ti*-■*‘r'

Radnóti Miklós Szinpad 164,-Ft/fő

k Thália Szinház „ 118.-Ft/fő

Vidám Szinpad 59. -Ft/fő

Vígszínház ( + Pesti Szinház ) 66.-Ft/fó'

Szabadtéri Színpadok 344.-Ft/fő

( Itt jegyezzük meg, hogy a baráti szocialista országok általunk ismert adatai a szinházak finanszírozását illetően azt bizonyítják, hogy az állami támogatás összege és aránya hazánkban a legalacsonyabbak közé tartozik.)

A fővárosi szinházak között kialakult egyenlőtlenségek alapja : a szinház épületének és társulatának nagysága, művelődéspolitikai fontossága, az adott szinházi műfaj költségigénye, bevételi lehetőségeik korlátozottsága (pl a gyerekszínházaknál az alacsonyan tartott helyér miatt). Ezek meghatározó tényezők az évek során olyan bázisszemléletben rögzültek, amely csak kismértékű módosítást tett lehetővé. Az itt felsorolt tényezők lényegében ma is meghatározók, de bizonyos korrekcióra szükség lenne. A dotáció újrafelosztása - s ez a dotáció összegének pénzügyi-közgazdasági objektiválása nélkül is megállapítható - mindenképpen a támogatás növelését igényelné, amire a jelenlegi helyzetben nincs esélyünk.

A dotáció korszerűsítésére vonatkozó szerény javaslatainkkal azt kivánjuk elérni, hogy a jelenleg teljesítőképességük és költségvetési egyensúlyuk

1 /

1 í

í _ ____________________________________________________________________________________ _________________

_____--_---------_—--------------‘— ----—-- - X-