1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

495

' ■ ' 1 v , >;",cAy i / 00/,{ )f f 'i'tattlíK

■ • •••:,«* W< í.'föv •-.. ■ • tt ■•’ "•■• ' 'A.Vu .•'•+.'/•.. V’ :v \ # '•/'; .ív

I

i

á- 12 Szakoktatás

Mig az általános iskolák és a vimpáziuraok esetében számos összehasonlításra alkalmas tényező alakitja, befolyásolja az iskolák közötti különbségeket, addia a szakoktatás területén bonyolultabb az összehasonlítás az iskolák sokféleséae, valamint az egyes iskolákkal szemben támasztott társadalmi, üzemi vagy szülői iaények differenciáltsága mitt. Ennek az oktatási formának elsődleges funkciója a szakma elsajátíttatása olyan szinten, hogy a termelésbe bekapcsolódva a fiatal önállóan végezze a termelő, szolgáltató munkáját. Emellett a szakközén*

iskolák feladata még a továbbtanulásra való felkészítés is.

A képzés két alapvető formája a szakközépiskolai- és a szakmunkásképzés .

A fővárosi középfokú iskolahálózatban a szakközépiskolák iránti szülői, tanulói érdeklődés és igény az elmúlt 15 év alatt megerősödött, s állandósult. A fővárosi általános iskolát végzettek 33-34 %-a tanul tovább ebben az iskolatípusban.

Az oktatási intézmények közül a szakmunkásképzés áll a legközvetlenebb kapcsolatban a gazdasáai élettel. A gazdasáai folyamatok következtében megnőtt a konvertálhatóbb tudás jelentősége .

A jelenlegi szakmunkásképzés struktúrája és létszámaránya ha- L , gyomanyos munkaerőigény alapján alakult ki. A vállalatok nagy fc

része nem rendelkezik reális munkaerőszükségleti tervvel, több évre szóló prognózissal. A beiskolázási igényeket hozzávetőlegesen, a valós szükségletet meghaladóan határozzák meg.

Minden középfokú képzésben meghatározó a beiskolázás, a továbbtanulásra jelentkezők felkészültsége, tudásszintje, családi, szociális háttere, másrészt az, hogy a fiatal az általa választott szakmát tanulhatja-e.

4 .« • • SS®-Ama*

’ 0

I |